Fodring af hvalpe og killinger örökbefogadása
Keverék fajta · Ismeretlen · Kölyök · 6 hónapok
A kisállatok etetése – tanulj meg együtt Hill'ssel, aki jó tanácsokkal szolgál a kisállatok etetéséhez. A Hill's Pet Nutritiontől. Milyen ételt válassz a kis új kutya vagy macska számára? Mint új tulajdonos, sok dologról kell eldönteni, beleértve az új családtag táplálékát, valamint azt, hogy mennyit és milyen gyakran kell enni. Rengeteg étel van a piacon, és meglehetősen nehéz megtalálni a legjobb választást a kis új kutya vagy macska számára. A tejfogás átmenete A kisállatok első életévük során három kritikus fázison mennek keresztül, amelyekben az élelmiszer jelentős szerepet játszik: a szoptatás időszaka, a tejfogás és az utótejfogás. Az első időszakban, a szoptatás alatt, a kisállat anyja táplálkozása a terhesség alatt és a szülés után határozza meg, hogy a kisállat milyen tápanyagokat kap a tejben. De ahogy a kisállatok hozzászoknak a szilárd ételhez, a táplálékot kizárólag ezzel kell fedezni. A tejfogás nehéz időszak lehet, mivel a kisállat át kell szokjon a csupán anyatejből élő életmódról a szilárd ételek szűrésére. Ajánlott már 3-4 hetes korban bevezetni a kisállatot a szilárd ételbe, mivel az anyatej nem alkalmas az egész növekedési fázisban történő teljes táplálkozásra, sőt, ha egyedül kerül be, súlyos hiánybetegségeket is okozhat. A legnagyobb növekedési fázis a kutyák esetében a tejfogás után kb. 6 hetes koruktól 6 hónapos korukig tart, amikor a növekedési görbe elérje a maximumát. Ebben az első periódusban a kisállat az energiája kb. felét használja a fenntartásra, a másik felét a növekedésre, de miután nő a testtömeg, egyre nagyobb aránya az energia fenntartásra fordítódik. Az utótejfogás különösen kritikus időszak a nagy és óriás fajok számára, mert az élelmiszer a legfontosabb nem genetikai tényező, ami biztosítja a megfelelő csontfejlődést, ami későbbi életükben rendkívül fontos. Mit kell tartalmaznia az ételnek? Az életfontosságú vitaminok és nyomelemek mellett a kisállatoknak a három energiát adó tápanyagot is biztosítani kell: fehérjét, zsírt és szénhidrátot. A tejszínben magas a fehérje-szint, de még fontosabb, hogy a felszívódása több mint 99% és az aminosavak összetétele jól illeszkedik a kisállatok igényeihez. Mivel a fehérje aminosavai a test izmai és szöveteinek építőkövei, valamint fontos komponensként szerepelnek a test más életfontosságú folyamataiban, a fehérje biológiai értéke kulcsfontosságú a test számára. A fehérjeigény a legnagyobb a tejfogás után, majd a növekedési fázis során jelentősen csökken. A fehérjefelesleg semmilyen értéket nem nyújt a testnek, mivel lebontás után a veséken keresztül kiürül. Nem javasolt a kutyák etetése felnőtt kutyák számára kifejlesztett étellel, bár a fehérge-tartalom egyezhet, mivel vannak más fontos összetevők, amelyek nagymértékben eltérnek a fajok között. A macskák esetében is fontos a fehérje felszívódása és az aminosavak összetétele, de a macskák (és felnőtt kutyák) ellentétben a kutyákkal (és felnőtt kutyákkal) magasabb arányú állati eredetű fehérjére van szükségük, így súlyos hiánybetegségek alakulhatnak ki, ha kutyák ételével etetik őket. Az utótejfogás után fontos a kisállat megfelelő táplálása, hogy optimális növekedést garantáljunk, ne a maximális növekedést, így biztosítva a csontok és ízületek megfelelő fejlődését, valamint csökkentve a csontdeformációk kialakulásának kockázatát. A legjobb módja annak, hogy ellenőrizzük a növekedési rátát, a Testállapot Skálából (BCS), tehát a súly, magasság és testalak kapcsolatából, mivel a faj standardjai túlságosan általánosak ehhez a célhoz. A sterilizált kisállatoknak más ételre van szükségük Mivel gyakran a macskákat korai korban sterilizálják (a kutyákval ellentétben), érdemes erre figyelni az étel kiválasztásánál, mivel a sterilizálás csökkenti a test energiabeszükségletét 25-30%-kal, függetlenül a koruktól, ezért itt olyan ételt kell választani a sterilizált macskák/egyéves macskák számára. Ajánlott mind a kutyákat, mind a macskákat egyszerre ételadagokkal etetni (nem szabad akárhogy enni hagyni) a teljes növekedési fázis alatt, napi 3-4 alkalommal, amíg 4-6 hónapos koruk el nem ér, majd később napi 2-3 alkalommal, ha lehetséges, amíg el nem érik a felnőtt korukat. A növekedési fázis végének ideje fajonként változik; a közepes fajok általában 12-18 hónapos korukig nőnek, míg a kisebb fajok már 8-12 hónapos korukban elérnek a felnőtt súlyukat, a nagyobb vagy óriás fajok pedig általában 18-24 hónapos korukig nőnek. A legtöbb ételforgalmazó azonban ajánlja a kutyák ételét 12 hónapos korukig a kisebb és közepes fajok számára, miközben sok esetben további 18 hónapos korig ajánlják a kutyák ételét a nagy fajok számára. Ez a cikk a Hill's Pet Nutrition partnerünkkel készült. Hill's Pet Nutrition: Tudományosan alapozott premium étel A kisállatok korai éveiktől a későbbi
Olvasd el az eredetit (en)
Fodring af hvalpe og killinger Bliv klogere sammen med Hill's, som kommer med gode råd til foder til hvalpe og killinger. Af Hill's Pet Nutrition Hvilket foder skal du vælge til din lille ny killing eller hvalp? Som ny ejer af en hvalp eller killing er der mange ting, man skal tage stilling til, herunder hvilket foder det nye familiemedlem skal have samt hvor meget og hvor ofte den bør fodres. Der findes mange fodertyper på markedet og det kan være lidt af en jungle at finde frem til det bedste valg til den lille nye hvalp eller killing. Overgangen fra modermælk til fast føde Hvalpe/killinger gennemgår tre kritiske faser i deres første leveår, hvor ernæring spiller en afgørende rolle: Dieperioden, Fravænningsperioden og Efter-Fravænningsperioden. I den første tid, dieperioden, er det primært moderens ernæring gennem drægtigheden og efter fødslen, der er afgørende for, at hvalpen/killingen får de næringsstoffer, den har brug for i modermælken. Men efterhånden som de vænnes til fast føde, skal behovet udelukkende dækkes herigennem. Fravænningen kan være en udfordrende periode, da hvalpen/killingen skal vænnes fra udelukkende at leve af moderens letfordøjelige og kalorierige mælk til at få sin næring fra et foder. Det anbefales at introducere hvalpen/killingen til den faste føde allerede ved 3-4 ugers alderen, da modermælken ikke er egnet til at dække ernæringsbehovet under hele vækstfasen og i værste fald kan give anledning til mangeltilstande, hvis den udgør den eneste ernæring. Den mest udtalte vækstfase hos hvalpe ses fra fravænning ved ca. 6 uger og frem til 6 måneders alderen, hvor vækstkurven når sit plateau. Den første periode vil hvalpen bruge ca. halvdelen af sin energi til vedligehold, mens den anden halvdel bruges til vækst, men som kropsvægten øges, vil en tiltagende andel af energien gå til vedligehold. Efter-fravænning udgør en særlig kritisk periode for store og gigant racer, da ernæring er den vigtigste ikke genetiske faktor, der sikrer en korrekt knogleudvikling, hvilket spiller en afgørende rolle for sundheden senere i livet. Hvad skal foderet indeholde? Udover livsvigtige vitaminer og mineraler tilfører foderet også hvalpen/killingen med de tre energigivende næringsstoffer, Protein, Fedt og Kulhydrat. Proteinniveauet i modermælken er højt, men hvad vigtigere er, fordøjeligheden er over 99% og aminosyresammensætningen er nøje tilpasset hvalpen/killingens behov i den første tid. Da aminosyrerne i proteiner fungerer som byggesten for kroppens muskler og væv og tillige er en vigtig komponent i andre livsvigtige processer i kroppen, er den biologiske værdi af proteinet afgørende for anvendeligheden i kroppen. Proteinbehovet er størst lige efter fravænning, men falder derefter markant gennem resten af vækstperioden. Et evt. overskud af protein har ingen værdi for kroppen, eftersom det ikke kan gemmes, men udskilles gennem nyrerne efter omdannelse i bl.a. leveren. Det anbefales ikke at fodre hvalpe med foder til voksne hunde, selvom proteinindholdet skulle være det samme, da der er mange andre vigtige komponenter, som gør fodertyperne meget forskellig. Hos killinger spiller proteinfordøjelighed og aminosyresammensætning en tilsvarende vigtig rolle, men kravet til aminosyreprofilen er anderledes for killinger (og voksne katte), da de har behov for en større andel af protein af animalsk oprindelse, end hvalpe (og voksne hunde) har og derfor kan det udvikle alvorlige mangeltilstande, hvis de fodres med hvalpefoder. Efter fravænning, er det vigtigt at fodre hvalpen/killingen for en optimal vækst, ikke at forveksle med maksimal vækst, så man sikrer en korrekt udvikling af knogler og led samt reducerer risikoen for udvikling af knogledeformiteter. Den bedste måde at vurdere, om vækstraten er korrekt, er ud fra Body Condition Score (BCS), altså sammenhængen mellem vægt, højde og kropsform, da racestandarder er for uspecifikke til dette formål. Neutraliserede killinger/hvalpe skal have anderledes foder Da man ofte neutraliserer killinger (i modsætning til hvalpe) tidligt, bør man huske at tilpasse valg af foder herefter, eftersom neutralisering reducerer kroppens energibehov med 25-30% uafhængigt af alder, bør man her vælge et foder til neutraliserede killinger/ungkatte. Det anbefales at fodre både hvalpe og killinger med afmålte foderrationer (ikke ad-libitum) i hele vækstperioden, 3-4 gange dagligt indtil 4-6 mdr. alderen og herefter 2-3 gange dagligt, hvis muligt frem til voksenalder er opnået. Tidspunkt for vækstfasens afslutning er raceafhængigt, medium racer vokser typisk indtil de er 12-18 mdr, mens små racer opnår deres voksenvægt allerede ved 8-12 mdr. alderen og store eller gigant racer oftest vokser indtil de er 18-24 mdr. De fleste foderproducenter vil dog anbefale hvalpefoder indtil 12 mdr, alderen for små og medium racer, mens man i mange tilfælde anbefaler at fortsætte med hvalpefoder til 18 mdr. for gigantracerne. Denne artikel er udfærdiget i samarbejde med vores samarbejdspartner Hill's Pet Nutrition. Hill's Pet Nutrition: Premium-foder baseret på videnskab Fra deres tidlige år som hvalpe og killinger til deres senere år som senior hunde og katte, er vores biologi-baserede ernæring et skridt foran for forskelle du kan se, mærke og stole på. Din donation gør en forskel Her kan du selv bestemme, hvilket beløb du ønsker at støtte dyrene med hver måned/år For bare 100 kr. kan du gøre en stor forskel for dyr i nød. Bliv endnu klogere med Dyreværnets ABC Overvejer du en puddelblanding? Dette skal du være opmærksom på, inden du forelsker dig i en af de populære puddelblandinger. Fem gode råd fra dyrlægen Som kæledyrsejer vil man naturligvis både passe godt på sit dyr og undgå ubehagelige økonomiske overraskelser. Sådan fjerner du en flåt Sådan fjerner og forebygger du flåter på din hund. 5 tips: Skal din hund med på ferien? Sådan planlægger du bedst inden afrejse. Hunde med i bilen om sommeren Pas på din hund ikke får hedeslag i varmen Hvad koster en aflivning? Findes der et alternativ til en aflivning? Måske er en omplacering i stedet løsningen? Bliv klogere på, hvad cherry eye er Alt du behøver vide om cherry eye Pas på algerne: Svømmeturen kan være farlig for din hund Elsker din hund en dukkert i havet – så læs med her! Det skal du vide om rabies (hundegalskab) Hvad er rabies? Hvordan smitter den? Kan den forebygges? Bliv klogere på giardia hos hunde Det skal du vide om parasitten, der forårsager diarré. Har du tjekket din hund for knuder? Hunde kan udvikle hævelser i huden og rundt omkring på kroppen, også kendt som knuder eller tumorer. De kan være enten godartede eller ondartede. Hvor længe er en hund gravid? Læs alt om brunst, drægtighedsperiode og fordele ved neutralisering.
Megjelent 3 hónappal ezelőtt
