Jara örökbefogadása
Keverék fajta · Nő · Idős · 17 évek
Jara a tipikus szőrös kisállat az állomásunkról, azok a puha szőrűek, akik a mezőkön kísérőként mozognak, mintha csak egy növény lennének, a hóbort, amit egy kutyát ültetni a mezőre, ahol hetente egyszer elmegyek, etetem, majd elhagyom... továbbá a mellkasa van annak köszönhetően, hogy néhányszor megszülte a kutyákat, ami is jó ehhez... valószínűleg vadászat céljából használták, ez is jó ehhez... ne tévedjünk meg, a mezőkutyák nem boldogabbak a nagyobb tér miatt, a mezőkutyák szomorú kutyák, társaságot keresnek, mindegy, ha 50 négyzetméteres, a bizonyíték az, amikor kinyitjuk a ketrekeiket, hogy meghosszabbítsák a lábaikat, futnak két futamot, majd egyenesen hozzánk jönnek, társaságot szeretnek, az ösztönük nem egyedülálló... Amikor döntéseket hoznak a mező eladásáról, a kutyák ott lévők részei a környezetnek, még nem is gondolnak arra, mit fognak velük csinálni... ott maradnak, de természetesen nem minden mezőt tulajdonló ember, hála Istennek, szereti az állatok egyedüli tartásának gondolatát, és a kötelező élelemmel való ellátásukat, ami elengedhetetlen, ha azt akarják, hogy túléljenek. Ez a helyzet Jarával, aki a mezőt vásároló ember nem akarta ott, velem jött, szomorú, nem érti, mi történt, hiányzik neki a morgás, hiányzik a segélyszervezet önkénteseinek zaja, és látva őt a ketrecben, fejét lehajtva, megbont minket... fokozatosan tudjuk, hogy alkalmazkodni fog, hogy értékelni fogja, bár csak pár perces időt kap naponta, minden nap látogatás, simogatás és kis figyelem... Ez nem elég, neki otthon kell lennie, meg kell ismernie egy család melegét, keresünk felelős családokat számára, nagyon, nagyon nyugodt, nagyon tiszta, szereti a simogatást, és csobog a kutyák iránt, akiket az állatmentő szervezet mentett, úgy gondoljuk, jól meg tudna barátkozni a gyerekekkel.
Olvasd el az eredetit (es)
Jara es la tipica peluda de CAMPO, esos peludos que acompañan al campo como si de una planta mas se tratara, esa mania de plantar un perro en el campo en el que voy una vez a la semana, le echo de comer y me vuelvo a ir.... además tiene las mamas de haber criado unas cuantas veces, también valen para eso.... utilizada seguramente para cazar durante algún tiempo, para eso también valen.....no nos equivoquemos los perros de campo no son mas felices por tener mas sitio, los perros de campo son perros tristes, ellos quieren y buscan compañia, les da igual que sea en 50 metros cuadrados, la prueba la tenemos que cuando les abrimos las jaulas para estirar las patitas, se pegan dos carreras y enseguida vienen a estar con nosotras, quieren compañia, su instinto no es solitario..... Cuando deciden vender el campo, los perros que hay en el forman parte del entorno, ni se plantean que haran con ellos.... se quedan ahí, pero claro no todo el mundo que tiene campo, a dios gracias, le gusta la idea de tener un animal solo en el y tener la obligación de ir a echarle de comer, algo que es iimprescindible si queremos que sobrevivan. Es el caso de Jara, el comprador del campo no la quiso allí, se vino con nosotras, ella está triste, no entiende que ha pasado, extraña los ladridos, extraña el trasiego de voluntarios y verla en la jaula con la cabecita para abajo nos rompe..... poco a poco sabemos que irá adaptandose, que irá valorando que aunque sea poco tiempo al día, todos los dias tiene visita, caricias y un pelin de atención.... Esto no es suficiente, necesita un hogar, necesita conocer el calor de una familia, buscamos familias responsables para ella, es muy muy tranquila, muy noble, le encantan las caricias y se le cae la baba con los cachorros de la protectora, creemos que con niños se llevaría muy bien.
Megjelent 2 hónappal ezelőtt
