Velour örökbefogadása
Keverék fajta · Férfi
Velour sok éven át a hotel konyhája mögötti parkolóban élt a szabadban. 2018-ban Suèdine-nel együtt befogták, hogy ivartalanítsák és visszaengedjék a természetbe. A parkolóban néhány ember gondoskodott róluk, így sokáig életben maradtak. De úgy gondoltuk, hogy gondozójukkal egyetértésben, sok évnyi szabadban töltött idő után, a hideg, a szél és a folyamatos éberség után, egy jobb életre érdemesek. Nem volt könnyű befogadó családot találni nekik, hetekbe telt, mire türelmes önkéntesek segítségével befogadhatjuk őket. Velour ma már élvezi az otthoni kényelmet. Nyugodt, érzékeny és visszahúzódó macska, aki különösen szereti a kényelmes és csendes helyeket: egy magas pontot egy ablak közelében, egy puha takarót, egy kényelmes fészket... vagy az ágyat, ahol most szívesen alszik gazdái közelében. Mint sok, sokáig ember nélkül élő macska, Velournak időre volt szüksége, hogy megértse, a kontaktus kellemes lehet. Most már nagyon látványos a fejlődése! Megtanulta, hogy bízzon az emberekben, akik figyelnek a jelzéseire és tiszteletben tartják a ritmusát. Most már simogatást kér, különösen étkezés közben, és a mindennapokban is keresi őket. Magától is simogatást kér. Velournál minden apró lépésekben történt: kínálás anélkül, hogy erőltettük volna, a reakcióinak megfigyelése és a lehetőség megadása, hogy igent vagy nemet mondjon. Ez az útja lehetővé tette, hogy bizalmat szerezzen és felfedezze, hogy az emberi simogatás kellemes lehet! Velour élhet más macskákkal is, de nem keresi a közelségüket: a kapcsolatok inkább a csendes együttélésről szólnak, mint nagy simogatás- vagy játékórákról. Nyugodt és türelmes otthonra vágyunk neki, fiatal gyerekek nélkül, akik figyelemmel vannak a testbeszédére. Egy hangulatos környezet, nem feltétlenül nagy, megfelelne neki. Velour sok éven át a szabadban kellett, hogy gondoskodjon magáról. Ma egy olyan életet élhet, ahol melegben alhat, napozhat, simogatást kérhet és bízhat az embereiben. Csak egy családra van szüksége, hogy végre nyugodtan...
Olvasd el az eredetit (fr)
Velour a vécu de nombreuses années dehors, sur le parking d’un hôtel, derrière les cuisines. Il y avait été capturé en 2018 avec sa copine Suèdine afin d’être stérilisés puis relâchés. Ils ont ensuite survécu pendant des années sur ce parking grâce à quelques personnes qui veillaient sur eux. Mais nous étions d’accord avec leur protectrice : après tant d’années dehors, dans les intempéries, la peur et la vigilance permanente, ils méritaient une autre vie. Leur trouver une famille d’accueil n’a pas été simple et il a fallu des semaines de patience et de mobilisation bénévole avant de pouvoir enfin les mettre à l’abri. Aujourd’hui, Velour profite pleinement du confort d’une vie en intérieur. C’est un grand chat calme, sensible et discret, qui apprécie particulièrement les endroits douillets et paisibles : un coin en hauteur près d’une fenêtre, un plaid moelleux, une cabane confortable… ou le lit où il aime désormais dormir tout contre ses occupant•es. Comme beaucoup de chats ayant longtemps vécu loin des humain•es, Velour a eu besoin de temps pour comprendre que le contact pouvait être agréable. Ses progrès sont aujourd’hui très marqués ! Il a appris à faire confiance en vivant auprès de personnes attentives à ses signaux et respectueuses de son rythme. Il réclame maintenant les câlins, notamment au moment des repas, et commence également à les rechercher dans les moments de vie quotidienne. Il peut même venir chercher des caresses de lui-même. Avec Velour, tout s’est construit par petites étapes : lui proposer sans imposer, observer ses réactions et lui laisser la possibilité de dire oui… ou non. Cette approche lui a permis de prendre confiance et de découvrir qu’une caresse humaine pouvait être agréable ! Velour peut vivre avec des chats mais ne recherche pas particulièrement leur proximité : les relations sont plutôt faites de cohabitation tranquille que de grandes séances de câlins ou de jeux entre congénères. Nous recherchons pour lui un foyer calme et paisible, sans enfant en bas âge, avec des humain•es patient•ess et attentf•ves à son langage corporel. Un environnement cosy, pas nécessairement très grand, lui conviendrait particulièrement bien. Velour a passé des années à devoir se débrouiller dehors. Il découvre aujourd’hui une vie où il peut dormir au chaud, se prélasser au soleil, réclamer des câlins et faire confiance à ses humains. Il ne lui manque plus qu’une famille pour poser définitivement ses…
Megjelent 3 nappal ezelőtt
