Boba örökbefogadása
Keverék fajta · Ismeretlen
Boba, egy házimacska, aki még mindig keres egy megfelelő ideiglenes vagy végleges otthonra, június 26-án utazhat Németországba. Különlegességei: Boba egy házi macska, a tíz túlélő közül az egyik. Egy finom szerencsés macska éber szemekkel, kedves természetével és olyan lélekkel, amely nem kiált segítségért. Boba nem áll előtérben. Csendesen vár. Óvatosan. Mintha először meg kellene tudnia, hogy ez a világ újra jó lehet-e hozzá. Ő volt az egyik tíz macska közül, akiknek megszokott világa Banja Lukában hirtelen szétesett, amikor fő gondozójuk egy tragikus balesetben elhunyt hazafelé menet. Boba számára mindennapjaiban otthon, élelem, hang és a háza volt. Egy személy, aki ott volt. Egy ritmus, amelyre támaszkodhatott. És aztán hirtelen semmi ilyesmi nem maradt. Csak csend és egy kis macska szíve, amely nem értette, miért tűnt el az ismerős. Amikor kollégánk tudomást szerzett a tragédiáról, segítséget ajánlott fel. Így Boba bekerülhetett a többiek közé. Még mindig bizonytalan, még mindig óvatos, de végre egy olyan helyen van, ahol nemcsak gondoskodnak róla, hanem van jövője is. Boba kedves és szelíd, de időre van szüksége. Az új emberek számára nem nyitott ajtó, amelyen egyszerűen átmehet. Először ismeretlen hangok, új illat, egy kéz, amelyet még nem tud elhelyezni. Boba megfigyel. Távolságot tart, de nem keménységből, hanem mert meg kell tanulnia, hogy a közelség újra biztonságos lehet. Ezt a macskát csak beltéren szabad tartani.
Olvasd el az eredetit (de)
In einer Pflegestelle in 82515 Wolfratshausen. Boba sucht noch eine passende Endstelle. Besonderheiten: Boba ist eine Wohnungskatze. Sie wohnt zusammen mit Mila in der Pflegestelle. Boba ist eine der zehn Hinterbliebenen. Eine zarte Glückskatze mit wachem Blick, sanftem Wesen und einer Seele, die nicht laut um Aufmerksamkeit bittet. Boba steht nicht in der ersten Reihe. Sie wartet. Leise. Vorsichtig. So, als müsste sie erst herausfinden, ob diese Welt noch einmal gut zu ihr sein kann. Sie gehörte zu den zehn Katzen, deren vertraute Welt in Banja Luka plötzlich zerbrach, als ihre Bezugsperson auf dem Heimweg durch einen Unfall aus dem Leben gerissen wurde. Für Boba war sie Alltag, Schutz, Futter, Stimme und Zuhause. Ein Mensch, der da war. Ein Rhythmus, auf den sie sich verlassen konnte. Und dann war da auf einmal nichts mehr davon. Nur Stille und ein kleines Katzenherz, das nicht verstehen konnte, warum das Vertraute verschwunden war. Als unsere Kollegin von der Tragödie erfuhr, bot sie ihre Hilfe an. So konnte Boba mit den anderen einziehen. Noch unsicher, noch vorsichtig, aber endlich wieder an einem Ort, an dem nicht nur versorgt wird, sondern auch Zukunft möglich ist. Boba ist gutmütig und sanftmütig, doch sie braucht Zeit. Neue Menschen sind für sie keine offene Tür, durch die sie einfach hindurchläuft. Sie sind erst einmal ein unbekanntes Geräusch, ein neuer Geruch, eine Hand, die sie noch nicht einordnen kann. Boba beobachtet. Sie bleibt auf Abstand, aber nicht aus Härte, sondern weil sie lernen muss, dass Nähe wieder sicher sein darf.
Megjelent 2 hónappal ezelőtt
