Hope örökbefogadása
Keverék fajta · Ismeretlen · Fiatal · 1 év
Szia kedves barátaim! Én vagyok Hope, aki 2014-ben születtem és 2025-ben kerültem a menhelyre cicáimmal együtt, akik már megtalálták a csodálatos családjukat. A kasztrálásom után csatlakoztam legutoljára a lányok csoportjához, és azóta sok minden történt. Mint mondják, a boldogság és a szomorúság gyakran egymás mellett járnak. Kedves Brummi már megtalálta a szerető gazdiját, amiért nagyon örülünk. De a drága Gretchen elvesztése nemcsak gondozóinkat, hanem az itt élő többi lakótársakat is mélyen megviselte. 💔😿 Különösen nekem nehéz feldolgozni ezt a nyugtalanságot. Azóta, hogy bekerültem a lányok csoportjába, csak az udvaron tartózkodhatok, ezért gondozóimnak külön kell etetniük. Ismerem a macskaburát és tudom, hogyan juthatnék be a belső területre, de félelmem túl nagy. Bár társasági cica vagyok és a többiek nem zaklatnak, ez mégis sok nekem a többi cicával. A menhely helyzete miatt sajnos nincs más megoldás. Ezért remélem, hogy olyan szerető és megértő gazdikat találok, akik saját otthonukba fogadnak be. Legjobban egy csendes lakásban érném magam, ahonnan az ablakon keresztül figyelhetem a madarakat. Úgy gondolom, hogy egy másik cicaként is jól érezném magam, de egy nyugodt társállat, aki megmutatja nekem, hogy nem kell félnem az emberektől, könnyebben alkalmazkodnék egy új környezethez. Tudom, hogy fekete és nagyon félénk cicaként nehéz otthonra találnom, de ebben az esetben a nevem is utal erre 😺🍀 Köszönöm a figyelmet - kellemes estét kívánok, reménykedő Hope 😽 (írta Andrea, a macskák gondozója)
Olvasd el az eredetit (de)
Hallo ihr Lieben, ich bin die Hope, bin ca. 2014 geboren und kam 2025 mit meinen Kleinen, die bereits wundervolle Familien gefunden haben, ins Tierheim. Nach meiner Kastration bin ich als Letzte in die Mädels Gruppe gezogen und seitdem ist einiges passiert. Wie sagt man immer - Freud und Leid liegen oft nah beieinander. Unsere liebe Brummi hat ja die Chance bei lieben Tierfreunden auf ein eigenes Zuhause bekommen, worüber wir uns alle sehr freuen. Aber der Tod von unserem lieben Gretchen nimmt nicht nur unsere Pfleger sehr mit, auch wir, ihre Mitbewohner trauern.💔😿 Gerade mir fällt es sehr schwer mit der Unruhe umzugehen. Seitdem ich in die Mädels-WG gezogen bin sitze ich nur im Auslauf, sodass unsere Pfleger mich separat füttern müssen. Ich kenne die Katzenklappe und weiß, wie ich in den Innenbereich komme, aber meine Angst ist zu groß. Obwohl ich eine soziale Katze bin und mich die anderen Katzen in Ruhe lassen, ist es mir mit den anderen Katzen irgendwie zu viel. Aufgrund der Platzsituation im Tierheim ist es aber leider nicht anders möglich. Daher hoffe ich, dass auch ich liebe und verständnisvolle Tierfreunde finde, die mir mein eigenes Zuhause schenken. Am wohlsten würde ich mich in einem ruhigen Zuhause fühlen, wo ich auf einem gesicherten Balkon die Vögel beobachten kann. Ich denke, ich würde mich auch als Einzelkatze wohlfühlen aber mit einem ruhigen Artgenossen, der mir zeigen kann, dass ich vor den Menschen gar keine Angst haben muss, würde ich mich sicher eher in einer neuen Umgebung eingewöhnen. Ich weiß, dass ich es gerade als schwarze und dann noch sehr scheue Katze schwer habe ein Zuhause zu finden - aber in diesem Fall ist mein Name Programm😺🍀 Danke für eure Aufmerksamkeit - und einen schönen Abend wünscht euch eure hoffnungsvolle Hope😽 ( in Worte gefasst von Katzenpflegerin Andrea 😇)
Megjelent 2 hónappal ezelőtt
