Riana (Риана) örökbefogadása
Keverék fajta · Nő
Talált: 2024. december 24. Hol találták: Balcsik, Bulgária Sajnos küldetésünknek nincsenek munkanapjai vagy ünnepei, és ez folytatódik akkor is, amikor 2024 karácsonyán ráleltünk erre a megfagyott, nyomorult teremtményre. Már többször láttuk ezt a nagyon barátságos és édes kis kutyust, farkát behúzva. Sajnos a lába megsérült, és karácsony reggelén az parkoló közepén láttuk, az elhaladó autók között, az esőben állni, minden ösztön nélkül arra, hogy megvédje magát, megijedjen vagy elmozduljon... Az emberek elsétáltak mellette, és én is elsétáltam mellette. Ám ez a kép aznap este nem hagyott nyugodni, és kora reggel elmentem hozzá. Még mindig ott volt, az esőben, átázva, összegömbölyödve, mintha megadta volna magát. Karjaimba vettem, és az autóhoz vittem. Ő bízott bennem, és meg sem mozdult. Számos ok és közelgő változás miatt már nem tudunk több állatot befogadni. Régóta túlzsúfoltak vagyunk, a klinikai számláinkat pedig hónapokon át fizetjük ki. Ő viszont annyi esőt és hideget gyűjtött magára, belül pedig közönyt és fájdalmat. Ideiglenesen, valóban csak átmenetileg, a macskaház bejáratában helyeztük el. Ivartalanítani, férgektől megtisztítani és etetni akartuk, de sajnos ezután vissza kellett vinnünk az utcára. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy ez a legédesebb lány, a legkedvesebb, akivel valaha találkoztunk és akit befogadtunk, ehrlichiosisban és dirofilariában szenved... Megkezdtük a kezelést, a kiskutya pedig most már örökbefogadásra kész. Már csak az a hiányzik, hogy valaki megnyissa a szívét előtte.
Olvasd el az eredetit (bg)
Намерена на: 24 декември 2024 г. Намерена в: Балчик, Bulgaria За съжаление, нашата мисия няма делник или празник и продължава дори на Коледа 2024 г. , когато намерихме това измръзнало и клето създание. Виждали сме няколко пъти това много социално и мило кученце с подвита опашка. За съжаление, крачето му е ударено, а сутринта на Коледа го видяхме да стои под дъжда по средата на паркинга между минаващите коли и нямаше никакви инстинкти да се пази, да се стресне, да се премести… Хората го подминаваха, подминах го и аз. Но вечерта тази картинка не ми даде мир и рано сутринта отидох да го видя. Пак си стоеше там, под дъжда, мокро,свито, предадено сякаш. Взех я на ръце и я прибрах в колата. А тя ми се довери и дори не помръдна. Поради ред причини и предстоящи промени ние не можем да прибираме повече животни. Отдавна сме препълнени, сметките в клиники се изплащат с месеци. Но тя беше събрала по себе си толкова дъжд и студ, а в себе си - безразличие и болка. Настанихме я наистина временно във входа на коткодома. Искахме да я кастрираме, обезпаразитим и нахраним и за съжаление след това трябваше да я върна на улицата. На прегледа обаче се оказа, че най-милото момиче, което сме срещали и поемали, има ерлихиоза и дирофилария… Започнахме лечение и кученцето вече е готово за осиновяване. Само остава да намери кой да отвори сърцето си за нея.
Megjelent előző hónap
