A passeggio con il cane e… örökbefogadása
Keverék fajta · Férfi
Egy sétának minőségi időt kell lennie. A sétázás valóban fontos pillanat a kutyához és az összefüggéseikhez. Ezért, és mivel nem mindig áll rendelkezésre elég idő hosszú kirándulásra, egy saját kutyával való sétának magas minőségűnek kell lennie! Nyilvánvalóan egy természetben lévő út jobb, mint a forgalmas utak vagy zsúfolt járdák mellett sétálni, ahol a szagok szinte mindig ugyanazok, és a mozgás a forgalommal és tömeges emberekkel határozottan befolyásolva van. De még a városi utak is élvezetesebbé válhatnak, ha a kutya nem kényszerített arra, hogy folyamatosan melletted sétáljon, és ha megadod neki az időt, amire szüksége van, hogy megszagolja vagy találkozzon egy másik kutyával, vagy lekanyarodjon egy szag után: ha viszont a sétának a személy igényei és szokásai határozzák meg a tempóját, akkor majdnem biztosan "rossz" sétának fogja érezni a kutya. De nem elég, ha komfortos nyakövet (preferálva norvég vagy H-alakú), hosszú kutyaszorongót (de nem kihúzható típusú) és érdekes útvonalat használsz, hogy a sétát jobbá tedd a kutyád számára: szükséges, hogy a vele tartó személy folyamatosan kapcsolódjon a kutyához. Először is, ez azt jelenti, hogy figyelemmel kíséri a kutya érzelmi állapotát – ezzel például meg lehet előzni a lódulást egy másik kutyához, amely átment az úton, vagy a közepébe próbál menni, hogy elérje egy macskát – és elkerülni a kudarcokat, például a hosszú ideig folyamatos szaglás miatti kötélhúzást, vagy a teljes ürülés miatti megállást. Ugyanilyen fontos, hogy együtt töltsd az egész sétát vele, ne veszítsd el a vizuális és szóbeli kommunikációt, és aktív viselkedéseket aktiválj, például változtasd meg a járdát, amikor egy kötéllel vezetett kutyával találkozol, amely félelmet vagy agressziót mutat, vagy egy olyan emberrel, aki megijed a kutyától, vagy nehezen mozog. Ez minden és még sok más teszi megelégedetté a kutyát, de ugyanakkor a vele tartó személyt is, aki nem marad passzív és egyenlőtlenségben, lehetőséget kap a kutyával való kirándulásra élénk és kellemes tevékenységgé alakítani, annyira, hogy végül képes legyen megkülönböztetni, hogy a kutya egy nőstény vagy hím kutyáé a szagot, vagy egy kedvelt vagy féltett kutya szagát szagolja. Ezért a mobiltelefon biztosan kikapcsolva kell legyen!
Olvasd el az eredetit (it)
La passeggiata deve essere un momento di qualità La passeggiata è davvero un momento importante per il cane e per le sue relazioni. Proprio per questo e perchè non sempre c'è il tempo per lunghi tragitti, la passeggiata col proprio cane deve essere di qualità! Ovviamente, un percorso in natura è preferibile rispetto alla passeggiata a lato di strade trafficate o lungo marciapiedi affollati in cui anche gli odori sono più o meno sempre gli stessi e i movimenti risultano condizionati dal traffico e dall'affollamento. Ma anche i percorsi cittadini diventano più soddisfacenti se non lo si fa camminare inutilmente al proprio fianco e se si dà al cane tutto il tempo che serve per annussare o per incontrare un altro cane o fare una deviazione per seguire un odore: se, invece, i ritmi della passeggiata li dettano le esigenze e le abitudini della persona che lo accompagna, sarà quasi certamente una “pessima” passeggiata per il cane. Ma non bastano una comoda pettorina (meglio comunque se tipo norvegese o ad H), un guinzaglio lungo (ma non quelli retrattili) e un percorso interessante a rendere la passeggiata migliore per il cane: ci vuole anche che la persona che lo accompagna si mantenga sempre in connessione col cane. Anzitutto, si tratterà di monitorare il livello emozionale del cane – attenzione che permetterà ad esempio, di anticipare un suo scatto verso un cane che si sta incrociando o verso il centro della strada nel tentativo di raggiungere un gatto – e di evitargli frustrazioni, come ad esempio, lo strattonamento per un'annusata troppo lunga o una sosta per una accurata marcatura. E altrettanto importante, sarà condividere con lui l'intera passeggiata, non perdendo mai la comunicazione visiva ma anche verbale e attivando insieme comportamenti attivi, come, ad esempio, cambiare marciapiede quando si incontra un cane al guinzaglio che manifesta paura o aggressività oppure una persona che si ritrae alla vista del cane o ha difficoltà a deambulare. Tutto questo e molto, molto altro rende la passeggiata soddisfacente per il cane, ma anche per la persona che lo accompagna, che non rimanendo passiva e indifferente avrà l'opportunità di rendere l'uscita col cane un'attività viva e piacevole, al punto che arriverà un momento in cui saprà distinguere se il cane sta annusando la pipì di un altro maschio o di una femmina oppure di un cane che gli è simpatico o che invece teme. Ecco perchè il cellulare va sicuramente silenziato!
Megjelent 3 hónappal ezelőtt
