Hilde örökbefogadása
Nő
Helló, én vagyok Hilde – de a legtöbb ember csak „Vad Hilde”-nek hív. És be kell vallanom, nem ok nélkül kaptam ezt a nevet. De hadd kezdjem az elejétől... Anyámmal és öt testvéremmel együtt az első négy hetet egy ipari területen töltöttem. Otthonunk egy sövény volt, ahol anyám a lehető legjobban gondoskodott a hat kis cica közül. Amikor végül felfedeztek minket, két nagyon kedves önkéntes azonnal cselekedett. Két teljes éjszakát töltöttek azzal, hogy mindnyájunkat elkaptak és biztonságba hozták. Így végül együtt érkeztünk az állatmenhelyre. És ekkor kezdődött számomra egy teljesen új világ! Míg a testvéreim fokozatosan bátrabbá váltak, én először úgy döntöttem, hogy nem lehet azonnal megbízni ezekben a kétlábú teremtményekben. Végül is, én vagyok a Vad Hilde, és valahogy meg kell élnem a nevemmel! De tudod mit? Még a kis macska szívem is lassan kezdi megérteni, hogy az emberek nem olyan rosszak. A kedves macskás simogatások sok időt vesznek igénybe számomra, és boldogok vagyunk minden apró előrelépésért, amit teszek. És már vannak is ilyenek! Mindazonáltal, még nem vagyok az a kis macska, aki bizalommal fut minden emberhez. Néha csak távolságra van szükségem, és egy kis bátorságra, hogy kipróbáljak valamit újat. Ezért keresek egy olyan otthont, ahol tapasztalt macskás emberek élnek, akik szeretnek engem úgy, ahogy vagyok. Akik nem várnak el tőlem semmit, amit még nem tudok megtenni, és akik türelmesen megmutatják nekem, hogy bízhatnak bennem. Négy testvérem már megtalálta ezt a szerencsét, és megengedték, hogy saját otthonukban nőjenek fel. Csak a nővérem, Hexe és én várunk még erre a gyönyörű új fejezetre. Tudom, hogy még sokat kell tanulnom. De nagyon keményen próbálkozom! És lehet, hogy van egy Hilde a vad kis külsejem mögött, aki ugyanúgy élvezi a simogatást, mint a többi macska. Talán meg szeretnéd adni nekem a lehetőséget, hogy bízhassak benned? Nem mindent egyszerre, hanem a saját tempómban. Mert még egy Vad Hilde sem akar semmi mást, mint hogy megérkezzen valahová, és szeressék.
Olvasd el az eredetit (de)
Hallo, ich bin Hilde – aber die meisten nennen mich einfach „Wilde Hilde“! Und ich muss zugeben, diesen Namen habe ich nicht ganz ohne Grund bekommen. Aber von vorne … Gemeinsam mit meiner Mama und meinen fünf Geschwistern verbrachte ich meine ersten vier Lebenswochen draußen in einem Industriegebiet. Unser Zuhause war eine Hecke, in der Mama sich so gut sie konnte um uns sechs kleine Katzenkinder kümmerte. Als wir schließlich entdeckt wurden, machten sich zwei ganz liebe ehrenamtliche Helfer sofort auf den Weg. Ganze zwei Nächte waren sie damit beschäftigt, uns alle einzufangen und in Sicherheit zu bringen. So kamen wir schließlich gemeinsam ins Tierheim. Und dort begann für mich eine völlig neue Welt! Während meine Geschwister nach und nach mutiger wurden, hatte ich erst einmal beschlossen, dass man diesen Zweibeinern nicht gleich über den Weg trauen sollte. Schließlich bin ich die Wilde Hilde und muss meinem Namen doch irgendwie gerecht werden! Aber wisst ihr was? Auch mein kleines Katzenherz beginnt langsam zu verstehen, dass Menschen gar nicht so übel sind. Unsere lieben Katzenstreichler nehmen sich ganz viel Zeit für mich und freuen sich über jeden kleinen Fortschritt, den ich mache. Und davon gibt es inzwischen schon einige! Trotzdem bin ich noch lange nicht die kleine Katze, die jedem Menschen sofort vertrauensvoll entgegenläuft. Manchmal brauche ich einfach noch meinen Abstand und ein bisschen Mut, um mich auf etwas Neues einzulassen. Deshalb wünsche ich mir ein Zuhause bei katzenerfahrenen Menschen, die mich so lieb haben, wie ich gerade bin. Die nichts von mir erwarten, was ich noch nicht schaffen kann, und mir mit viel Geduld zeigen, dass ich mich auf sie verlassen darf. Vier meiner Geschwister haben dieses Glück bereits gefunden und dürfen in ihrem eigenen Zuhause groß werden. Nur meine Schwester Hexe und ich warten noch darauf, dass auch für uns dieses schöne neue Kapitel beginnt. Ich weiß, dass ich noch einiges lernen muss. Aber ich gebe mir Mühe, wirklich! Und vielleicht steckt hinter meiner wilden kleinen Fassade ja irgendwann eine Hilde, die Streicheleinheiten genauso sehr genießt wie die anderen Katzen. Vielleicht möchtest du mir die Chance geben, dir mein Vertrauen zu schenken? Nicht alles auf einmal, sondern in meinem eigenen Tempo. Denn auch eine Wilde Hilde wünscht sich nichts sehnlicher, als irgendwann irgendwo anzukommen und geliebt zu werden.
Megjelent 3 nappal ezelőtt
