Luise örökbefogadása
Nő · Felnőtt · 5 évek
Louise vagyok, és visszatértem az életbe! Ki segíthetne nekem felépülni? Már megtapasztaltam az élet kemény oldalát, utcai macskaként születtem, és valami nagyon kellemetlen történt velem. Mert annyira félek az emberektől, hogy nem mutatkoztam be, amikor véletlenül bezártak. Hosszú ideig éheztünk és szomjaztunk, és csak alig éltem túl, amikor végül megtaláltak, mert már nem volt erőm ahhoz, hogy elrejtőzzek. Emiatt neurológiai problémáim vannak, hosszú ideig alig tudtam járni, anélkül, hogy elestem volna, miután ettek. Most már tudok járni, néha ugrálok. Nem tudok még futni vagy ugrani, de harcos vagyok, élni akarok, és hiszek benne, hogy újra meg tudom csinálni. Addig egy biztonságos környezetre és gyógyszerekre van szükségem, ezért szeretném, ha az emberek támogatnának egy szponzorálással. Lehet, hogy soha nem tudok megbízni, és csak éjszaka szeretnék elhagyni a hálószobát, amikor sötét van. Sajnos nem tudok visszatérni régi otthonomba, egy HTV etetőhelyre. Ott elég veszélyes, és nem tudok elmenekülni. De lehet, hogy hamarosan biztonságos lakóhelyet találok - olyan emberekkel, akik elfogadják, hogy nem akarok megmutatni magam nekik? Ha szeretnéd egy korábbi utcai tigrisnek adni egy nagyon különleges otthont 2026. novembertől, kérlek, küldd el a kitöltött önéletrajzodat (enable JavaScript for the address). 2026. 10. 08. (scb)
Olvasd el az eredetit (de)
scheu und zurückhaltend - geimpft und entwurmt Hallo Welt, ich bin Luise und zurück im Leben! Wer mag mich bei meiner Genesung unterstützen? Ich habe das Leben bereits von seiner rauen Seite kennengelernt, bin als Straßenkatze geboren und mir ist etwas sehr Unschönes passiert. Weil ich vor Menschen so große Angst habe, machte ich mich nicht bemerkbar, als ich versehentlich eingesperrt wurde. Ich habe eine sehr lange Zeit ohne Futter und Wasser ausgehalten und lebte so gerade eben noch, als man mich schließlich finden konnte, weil ich keine Kraft mehr zum Verstecken hatte. Durch diesen Mangel habe ich neurologische Probleme, konnte nach dem Aufpäppeln lange Zeit kaum laufen ohne umzufallen. Jetzt kann ich wieder gehen, dabei hüpfe ich manchmal. Rennen und Springen kann ich noch nicht, aber ich bin eine Kämpferin, will leben und glaube, ich schaffe auch das irgendwann wieder. Bis es soweit ist, brauche ich eine sichere Umgebung und Medikamente, deshalb wünsche ich mir Menschen, die mich mit einer Patenschaft unterstützen. Ich werde vermutlich niemals Vertrauen fassen können und mag sowieso nur nachts wenn es dunkel ist, meine Schlafhütte verlassen. Zu meinem alten Zuhause, einem Futterplatz des HTV, kann ich leider nicht zurück. Dort ist es recht gefährlich und ich kann ja nicht fliehen. Aber vielleicht kann ich bald irgendwo einen gesicherten Lebensort finden – bei Menschen die akzeptieren, dass ich mich ihnen nicht zeigen mag?
Megjelent 2 héttel ezelőtt
