Pünktchen, Anton, Babette und Konrad ,geb. Mai 23 örökbefogadása
Keverék fajta · Ismeretlen
mind a négy, mikor érkeztek Anton és Pünktchen Konrad és Anton Helló kedves macskaszeretők, bemutathatjuk magunkat? Sosem voltunk szülők, de most nincs szükségem rá. Mi testvérek vagyunk, akiknek neve Pünktchen, Anton, Babette és Konrad, és jelenleg a menhelyen élünk. Talán azt kérdezi, hogyan kerültünk az állatmenhelyre? Nos… mi éppen azok a kisbárányok vagyunk, akik „a utcán születtek”, mivel sajnos túl sok nem keresztyűzött macska van. Érkezésünkkor három hónaposak voltunk. Ott meg kellett ismerkednünk az emberekkel. Féltünk és betegesek voltunk. De az állatmenhely dolgozói nagyon jól gondoskodtak rólunk, és így lassan, lassan kezdtünk megbízni. A jószívű állatmenhely dolgozói még mindig egy kicsit megijesztenek bennünket bizonyos helyzetekben, például amikor felkapnak minket. Nem szeretjük ezt egyáltalán. Különösen rosszak a ismeretlenek. Biztosan nem akarunk belőlük párzani. Amikor ismeretlen kétlábos lények közelednek hozzánk, elrejtőzünk. Mindenesetre reméljük, hogy mi, kis, vad, félős macskák, találunk egy csodás otthont, és az emberek nyitottak lesznek hozzánk. Szeretné tudni, mit jelent nekünk egy csodálatos új otthon? Először is azt jelenti, hogy az érdeklődő emberek hajlandóak két macskát fogadni. Csak párosban akarunk elhagyni az állatmenhelyet. Ezen felül szükségünk van olyan emberekre, akik sok időt és türelmet tudnak szánni a bizalom megépítésére. Nem akarunk újra házhoz kerülni olyan családba, amelyben van tizenhárom év alatti gyerek. Az nekünk túl zajos. Továbbá kívánjuk egy olyan otthont, amely rendelkezik biztonságos külső hozzáféréssel (pl. macskabiztos kerített kert). Az állatmenhely dolgozói nagyon örülnek, ha valaki felkeresi őket, aki adományozni szeretné nekünk az otthonukat. De kérlek, gondold át alaposan, mielőtt kapcsolatba lépsz velünk, és őszintén értékeld meg magad a következő kérdésekre: – Készen állok arra, hogy két macskát fogadjak be? – Van-e elég időm és türelmem a bizalom építésére? – Megengedhetem magamnak, hogy a macskák kezdetben nem akarnak sokat megérinteni? – Élek-e csendes családban, amelyben nincsenek tizenhárom éven aluli gyerekek? – Engedélyezik-e lakásomban a macskák tartását? – Tudom, hogy egy otthont adok olyan macskáknak, amelyek inkább összebújnak, mint a lábamra ülnek? – Van-e megfelelő lakásom, amely elegendően nagy? Mi ketten nem akarunk egy szobás lakásban élni. – Ismerek-e olyan embert, aki gondoskodik két macskáról, ha utazásra vagy kórházba kell mennem? – Tudok-e biztonságos külső területet biztosítani a két macskának? – Meg tudom-e fizetni a két macska tartását? Akinek minden kérdésre az „IGEN” a válasza, az lehet az MIÉNKKÉ és az MI OTTHONUNK. Várom a hívásodat: (kérlek, hagyj üzenetet a hangposta mögött – hamar visszahívunk)
Olvasd el az eredetit (de)
alle vier bei ihrer Ankunft Anton und Pünktchen Konrad und Anton Hallo liebe Katzenfreunde und Katzenfreundinnen, dürfen wir uns bei euch vorstellen? Wir sind Geschwister, heißen Pünktchen, Anton, Babette & Konrad und leben derzeit im Theodora Brand Tierheim. Ihr fragt euch bestimmt wie wir ins Tierheim kamen. Nun ja…wir gehören genau zu den Kätzchen, die „auf der Straße“ geboren werden, weil es leider zu viele unkastrierte Katzen gibt. Wir kamen im Alter von drei Monaten ins Tierheim. Dort haben wir Menschen erstmal kennenlernen müssen. Verängstigt waren wir und krank. Aber im Tierheim haben sich die Menschen gut um uns gekümmert und so fassten wir ganz ganz langsam Vertrauen. Ein bisschen gruselig sind uns die lieben Mitarbeiterinnen des Tierheims aber in einigen Situationen immer noch, z.B. beim auf den Arm nehmen. Das mögen wir gar nicht. Fremde Menschen finden wir übrigens ganz fürchterlich. Von ihnen möchten wir uns überhaupt nicht streicheln lassen. Wenn fremde Zweibeiner anrücken, gehen wir in Deckung. Trotzdem hoffen wir darauf, dass wir kleinen, wilden Angsthasen ein tolles Zuhause finden und Menschen für uns ihr Herz öffnen. Wollt ihr wissen was für uns ein tolles neues Zuhause bedeutet? Ersteinmal bedeutet es, dass Menschen, die sich für uns interessieren, offen für zwei Katzen sind. Wir wollen nur paarweise das Tierheim verlassen. Zudem brauchen wir Menschen, die viel Zeit und Geduld für den Vertrauensaufbau mitbringen. Zu einer Familie mit Kindern unter dreizehn Jahren möchten wir nicht vermittelt werden. Da ist uns zu viel los. Außerdem wünschen wir uns ein Zuhause mit gesichertem Freigang (= z.B. katzensicher umzäunter Garten). Die Mitarbeiterinnen des Tierheims freuen sich sehr, wenn sich Menschen melden, die uns ein Zuhause geben möchten. Aber bitte überlegt euch das gut bevor ihr euch meldet und schätzt euch ganz ehrlich mit Hilfe folgender Fragen ein: – Bin ich bereit zwei Katzen bei mir aufzunehmen? – Habe ich genug Zeit und Geduld für den Vertrauensaufbau? – Ist es für mich vollkommen in Ordnung, dass sich die Katzen vorerst nicht so gerne berühren lassen wollen? – Lebe ich in einem ruhigen Haushalt ohne Kinder unter dreizehn Jahren? – Darf ich Katzen in meiner Wohnung/im Haus halten? – Ist mir bewusst, dass ich Katzen ein Zuhause gebe, die sich vielleicht lieber zu zweit zusammenkuscheln als zu mir auf den Schoß zu kommen? – Habe ich eine geeignete Wohnung, die groß genug ist? Wir zwei Katzen wollen in keiner Einzimmerwohnung leben müssen. – Kenne ich eine Person, die zwei Katzen versorgen kann, wenn ich in den Urlaub fahre oder ins Krankenhaus gehen muss? – Kann ich den zwei Katzen einen gesicherten Freigang ermöglichen? – Bin ich finanziell in der Lage zwei Katzen bei mir aufzunehmen? Wer all diese Fragen mit einem absolut klaren „JA“ beantworten kann, könnte zu UNSERER Person und UNSEREM Zuhause werden. Wir freuen uns von DIR telefonisch zu hören: (ggf. bitte auf unseren AB sprechen – wir rufen zeitnah zurück.
Megjelent 4 hónappal ezelőtt
