Adottare Annie

Ő az a kutya, akire ránézel, és azt mondod: „Jaj, de gyönyörű!”, aztán két perc múlva rájössz, hogy mellette bizony élni kell tudni. „Sziasztok, Annie vagyok. Egy gyönyörű, puha szőrű husky lány, akit az utcán találtak, de nagyon úgy tűnik, hogy valaha volt gazdám. Az emberekkel elképesztően kedves vagyok: ha rám mosolyogsz, én visszamosolygok; ha megsimogatsz, én már csóválok; ha szépen szólsz hozzám, én teljes testtel örülök. Szeretem az embereket, és ők is szeretnek engem. A kutyákkal viszont már más a helyzet. Nem igazán szeretek osztozni. Elég határozott tudok lenni, én bizony egyedüli kutyaként érzem magam a legjobban. És akkor jöjjön az a tulajdonságom, amit nem lehet elhallgatni: ha menni akarok, megyek. Kapun át, kerítésen át, villanypásztoron át… egyszóval mindenen át, ami nem teljesen szökésbiztos. Nem rosszaságból, egyszerűen csak határozott, kíváncsi és nagyon találékony vagyok. Éppen ezért olyan gazdit keresek, aki ezt komolyan veszi, és tud nekem biztonságos környezetet biztosítani. Egy szökésbiztos kennel az udvaron jó megoldás lehet, ahol pihenhetek, amikor egyedül hagysz, így te is nyugodt lehetsz, én pedig nem kerülök veszélybe. Cserébe kapsz egy olyan kutyát, aki az emberek felé maga a szeretet. Aki ragyog, ha ránézel. Aki minden nap örömmel fogadja a simogatást és a kedves szavakat. Ha egy olyan társat keresel, aki teljes szívvel kötődik az emberéhez, akkor Annie lehet a te lányod.”