Livie örökbefogadása
Nő · Felnőtt · 5 évek
Szia, én vagyok a kis Livie, igazi királynő vagyok, és pontosan tudom, mit akarok, vagy nem. Jelenleg mindent egy kicsit ijesztőnek találok, és mindenhova csattanok. Ezen kívül még (egy kicsit) visszafogott vagyok és inkább szűkszavú. Ezért inkább csendes otthonra vágyom új helyemen, túl nagy zűrzavar nem lenne nekem. Amikor ideérkeztem, nem tűnt valószínűnek, hogy valóban túlélem; nagy hasi sebem volt, és általánosan rossz állapotban voltam. De küzdöttem, a hasi sebet operálták, és mivel már meglátták a hasamat, ugyanakkor kivágták is. Bár kicsit kisebb vagyok a koromhoz képest, ez nem számít. Mert szép kék-királykék szemeim vannak, és az összes embert megkötögetem a kis lábaimmal. Szeretnék beköltözni valamelyik macskafivéremmel itt, vagy egy már meglévő fiatalabb macskával. Most meséljem el történetemet arról, hogyan kerültem ide: nőttem föl a szabadban a testvéreimmel, és most nagyon örülök, hogy végre melegben vagyok. Egyik testvérem már a befogás után meghalt, annyira gyenge volt. Egy másik bátyám hosszabb ideig függött a csapban, de senki nem hallotta a sikoltását. Sajnos a vérerei már megkeményedtek, és azonnal le kellett állítani. Nagyon rémes volt, de nem tudtam segíteni neki. Szüleim kivágva, mikrochippelve voltak, és visszakerültek ahol megtalálták őket, ahol továbbra is jól gondoskodnak róluk. A karbantartók itt azt mondják, nem értik, miért várnak ennyire, és a macskák szenvedése egyre nő. Hívja a remageni állatmenhelyet, és engedje meg, hogy segítsenek! Kérem, ne nézzen el, amikor szenvedünk!
Olvasd el az eredetit (de)
Hallo, ich bin die kleine Livie, ich bin eine richtige Prinzessin und weiß ganz genau, was ich möchte oder nicht. Im Moment finde ich alles noch etwas unheimlich und fauche alles an. Auch bin ich (noch) etwas zurückhaltend und eher schüchtern. Daher möchte ich es in meinem neuen Zuhause eher ruhig haben, zu viel Trubel wäre nichts für mich. Als ich hier her kam, sah es nicht danach aus, dass ich es wirklich schaffe, ich hatte einen riesigen Nabelbruch und allgemein war ich in einem sehr schlechten Zustand. Aber ich habe gekämpft, mein Nabelbruch wurde inzwischen operiert und da mein Bauch dann schon mal auf war, hat der Doktor mich auch gleich kastriert. Zwar bin ich etwas kleiner als andere in meinem Alter, aber das macht nichts. Dafür habe ich schöne türkisblaue Augen und werde damit alle um meine kleinen Pfoten wickeln. Gerne würde ich mit einem meiner Katzenkumpel hier ausziehen oder zu einer bereits vorhandenen jüngeren Katze ausziehen. Nun zu meiner Geschichte, wie ich hierher kam: Ich bin mit meinen Geschwistern draußen aufgewachsen und bin jetzt richtig froh endlich im Warmen zu sein. Eins meiner Geschwister ist gleich nach dem Fangen gestorben, weil es schon so schwach war. Ein anderer Bruder hing schon länger im Kippfenster, aber niemand hat ihn schreien hören. Leider waren seine Blutgefäße bereits abgeklemmt und er musste sofort erlöst werden. Das war so schrecklich, aber ich konnte ihm nicht helfen. Unsere Eltern wurden kastriert und gechippt und am Fundort wieder rausgelassen, die werden vor Ort weiter versorgt. Die Pfleger hier sagen, sie können nicht verstehen, warum die Leute immer so lange warten und das Leid der Katzen so immer größer wird. Ruft doch einfach im Tierheim Remagen an und lasst euch helfen! Schaut bitte nicht zu, wenn wir leiden!
Megjelent 3 hónappal ezelőtt
