Nos adoptants toujours fidèles …ils témoignent de leur adoption örökbefogadása
Keverék fajta · Ismeretlen · Felnőtt · 4 évek
A mindig hű fogadószülők... történeteiket osztják meg 2022. június 22-én Brigit küldte ezt a bejegyzést, hogy megköszönje mindenkinek a válaszát az Újév üdvözletünkre... és megosztani veletek a képeket, amiket a kutyákról és kisbocikról küldtek nekünk az egyesületen keresztül fogadott állatokról. Bella fogadószülőjének tanúskodása: Júliusban 2009-ben fogadtam egy kilenc hónapos, nagyon okos kis macskát, akinek valóban rossz a szelleme. Gondolom, pont ez vonzott meg elsőre. Egy hónappal korábban egy pár fogadta a Macskájukat az Önök egyesületén keresztül. Elhagyták őt a párizsi République térén, és követte az embereket, amíg egy nő nem ment vissza az Önök egyesületéhez. Nem tudta megtartani Bella-t, mert harapta a kutyáit. Igen, a nő sosem tűrte a macskáit. Évek óta álmodtam egy felnőtt fekete macskáról, és egy barát látta az Önök egyesületén közölt felmászást Bella-ról. Október 14-én 2019-en kísértem el kis Bella-mat utolsó útjára. A pulmonális ödémája hypertrofikus kardiomiopátiából fakadt, amit nem észleltek. Kérelmeztem a háziállatorvost, hogy minden tőle telhetőt tegyen meg annak érdekében, hogy megmentse. Sajnos nem volt elég. Ötéves éveim múltak el vele. Amikor fogadtam, egyedülálló voltam, diákalkalmazott, és Vanves-ben éltem 17m²-es lakásban. Ezután jobb munkát kaptam, és mi, ő és én, átköltöztünk 40 m²-es helyre Poissy-ba. Nagyobb játéktér, a lehetőség arra, hogy nézze a környezetet több ablakon keresztül. Ezután egy új gazdi került az életébe (és az enyémbe), egy új munka ismét, és újra átköltöztünk 120 m²-es, két emeletes és ugyanannyi ablakkal. Most már nincs ott otthon, tehát nincs olyan, hogy figyelni kelljen, amikor belép a kapun, és hallani, ahogy lejön a lépcsőn, miközben a koporsóval együtt morgolódik. Nincs több reggeli időzítő, ami rám ugrik a sarokra, amint megszólal a csengő, hogy biztosítsa, ki kell lépnem az ágyból. Nincs több tépelődés, amikor elfoglalta a rossz széket, a barátom székét. Nincs több hang azzal kapcsolatban, hogy a szűrődobozát súrolja, amikor fogat mosok. Nincs több pillanat, amikor nagy szeretettel és gyengédséggel esik rá minket, könyörögve a karácsonyi ajándékokért. Nincs több út, amit követhetek a sarkoktól aludni: a nappali széke, az ágy a hálószobában, az ágy a vendégszobában, a macskafák, a nappali kanapé... Nincs több gondoskodás tűkkel vagy selymekkel, miközben varrok, és ő muszáj segítenie nekem. A hiány ma borzalmas, de remélem, hogy nyugodt életet tudtam adni a kis lányomnak, még ha nem tartott sokáig. Köszönöm, hogy lehetővé tette ezt a történetet köztem és közte. Az mondják, hogy soha nem felejted el az első macskádat. Ez biztos. Bella elment, és magával vitte a kis részemet, ami soha nem tér vissza. Tisztelettel, Emilie Felfelé A CACHOU családjától: Miss Cachou, most 9 éves, továbbra is ugyanolyan aranyos! 2019-ben fedezte fel az utcát... annyira féltett, de GPS-ellenőrzéssel 😅 Hamarosan találkozunk, Alexandra Felfelé Hírek June-ról és a fogadócsaládjáról: Kívánok Önnek is csodálatos évet. Íme June, a kis panter, akit öt évvel ezelőtt, júniusban mutattunk be nekünk. Nőtt, és igazán szeretetteljes lett. Nagyon köszönöm, teljesen boldogok June-nal. Esther Üdvözlés Bonnie & Clyde-tól ;o) Köszönöm a kívánságokat. Boldog új évet kívánok Önnek is, sok fogadás mellett. Ahogy láthatja a képen, Bonnie és Clyde továbbra is ugyanolyan rosszkedvűek!!! Tisztelettel, Annick Rövid üzenet LÉNA fogadójától: Hello Laurence, Véronique és Brigit (EDC Drancy önkéntesei) Nem késő még megkívánni Önöknek egy szép és jó 2020-at! Minden jó kívánságom Önöknek és szeretteiteknek, különösen a kis macskáinknak: legyen megállapodás az elhagyás és a bántalom csökkenése. Léna (korábban Nikita) nyugodt napokat él, és éhsége nem gyengül... Tudok valakit, aki megfeneklik a következő állatorvosi látogatáskor! De hogyan bírják ellenállni a zöld szemeinek? Nagyon köszönöm mindent, hogy továbbra is folytatják a tevékenységeiket, és hogy az önök által kifejtett energiát és kitartást. Szívvel, Nicole Nézze meg Léna fogadásának tanúvallomását Felfelé Megosztás: Kattints a nyomtatásra (új ablakban nyílik) Nyomtatás Kattints a hivatkozás küldésére e-mailben egy barátnak (új ablakban nyílik) Email Imádom: Imádom a betöltést... Hasonló cikkek
Olvasd el az eredetit (fr)
Nos adoptants toujours fidèles …ils témoignent de leur adoption Publié le 22 juin 202222 juin 2022 par Brigit Ce billet pour remercier tous ceux qui ont répondu à nos vœux de Bonne Année … et partager avec vous les photos qu’ils nous ont envoyées des chats et chatons adoptés avec notre association. Le témoignage de l’adoptante de BELLA : En juillet 2009, j’ai adopté sur un « sauvetage » une minette extrêmement intelligente de neuf mois dénommée Bella et qui avait un sacré mauvais caractère. Je crois que c’est ce qui m’a séduit immédiatement chez elle. Elle avait été adoptée au sein de votre association par un couple un mois plus tôt. Ils l’avaient abandonnée place de la République à Paris et elle avait suivi des gens jusque chez une dame qui était remontée à votre association. Elle ne pouvait pas garder Bella parce que celle-ci attaquait ses chats. Et oui, la demoiselle n’a jamais supporté ses congénères. Je rêvais d’un chat noir adulte depuis des années et une amie avait vu l’annonce de sauvetage que vous aviez publié pour Bella. Le soir du 14 octobre 2019, j’ai accompagné ma petite Bella pour son dernier voyage. Elle avait fait le matin même un œdème pulmonaire lié à une cardiomyopathie hypertrophique qui n’avait pas été détectée. J’avais demandé à la vétérinaire de tenter tout ce qui pouvait être fait pour la sauver. Cela n’a malheureusement pas suffi. Avec elle, ce sont dix ans de ma vie qui ont passé. Quand je l’ai adoptée, j’étais célibataire, étudiante-salariée et je vivais à Vanves dans 17m². Puis j’ai eu un meilleur job et nous avons déménagé elle et moi dans 40 m² à Poissy. Un plus grand terrain de jeu, la possibilité de scruter le voisinage à plusieurs fenêtres. Puis un nouveau maître est rentré dans sa vie (et la mienne), un nouveau boulot encore une fois et nous avons de nouveau déménagé pour 120m², deux étages et autant de fenêtres supplémentaires. Ne plus l’avoir à la maison, c’est ne plus devoir faire attention à la porte quand on rentre et l’entendre descendre l’escalier avec sa délicatesse d’éléphant en miaulant. Ne plus avoir de réveil matin qui vous saute sur le coin du nez dès que le réveil sonne pour être sûre qu’on sorte du lit. Ne plus pouvoir la taquiner quand elle squattait pertinemment le mauvais fauteuil, celui de mon chéri. Ne plus l’entendre gratter sa litière pile quand on se brossait les dents. Ne plus avoir ses grands moments d’amour et de tendresse quand elle se laissait tomber sur nous en demandant des caresses. Ne plus pouvoir suivre son trajet de coins à dodo : fauteuil du salon, lit de la chambre à couché, lit de la chambre d’ami, arbre à chat, canapé du salon… Ne plus avoir à faire attention avec les aiguilles ou les soies quand je faisais de la couture et qu’elle devait nécessairement m’aider. Le vide est aujourd’hui terrible, mais j’espère avoir pu offrir à ma petite puce une vie heureuse sinon plus longue. Je vous remercie d’avoir rendu cette histoire entre elle et moi possible. Il paraît qu’on n’oublie jamais son premier chat. C’est une absolue certitude. Bella, en partant, a emporté une petite part de moi qui ne reviendra pas. Bien à vous, Emilie Aller en haut La famille de CACHOU nous raconte : La miss Cachou, 9 ans au compteur désormais, est toujours aussi mignonne ! 2019 a été pour elle la découverte de l’extérieur… si redouté, mais sous surveillance GPS 😅 A bientôt, Alexandra Aller en haut Des nouvelles de June et sa famille d’adoption également : Excellente année à vous également. Voici June, notre petite panthère que vous nous avez présentée il y aura 5 ans en juin prochain. Elle devient vraiment câline. Merci beaucoup nous sommes pleinement heureux avec notre June. Esther Un coucou de Bonnie & Clyde ;o) Merci pour vos vœux. Bonne année à vous aussi avec beaucoup d’adoptions. Comme vous pouvez le voir sur la photo Bonnie et Clyde sont toujours aussi malheureux !!! Cordialement. Annick Aller en haut Un petit mot de l’adoptante de LÉNA : Bonjour Laurence, Véronique et Brigit (bénévoles pour l’EDC Drancy) Il n’est pas trop tard pour venir vous souhaiter une belle et bonne année 2020 ! Tous mes vœux pour vous et vos proches, et en particulier pour tous nos petits amis félins : que les abandons et les maltraitances arrêtent de progresser. Léna (ex Nikita) coule des jours paisibles et sa gourmandise ne faiblit pas … J’en connais une qui va se faire sermonner lors de la prochaine visite chez le véto ! Mais comment résister à ses yeux verts ? Un grand merci à toutes pour la poursuite de vos actions et l’énergie que vous déployez sans relâche. Chatleureusement, Nicole Voir le témoignage de l’adoption de Léna Aller en haut Partager : Imprimer(ouvre dans une nouvelle fenêtre) Imprimer Envoyer un lien par e-mail à un ami(ouvre dans une nouvelle fenêtre) E-mail J’aime ça :J’aime Chargement… Articles similaires
Megjelent 3 hónappal ezelőtt
