suņome Džūlija örökbefogadása
Nő · Idős · 14 évek
2016-ban egy négyéves Julie-t hozta az állatmenhelyre tulajdonosa – egy fehér szájú férfi, aki már nem tudott megbirkózni a négyéves aktív kutyával. Kiderült, hogy a kutya ideges: mindig csak rövid kötéllel sétált, és minden zaj fizikailag megzavarta. Julie „megszokta” az állatmenhelyet, idősebb korba érkezett. Valóban, a lelkesedése és aktivitása semmilyen mértékben nem csökkent. Tavaly nyár folyamán egy család jött az állatmenhelyre különösen Julie-t találkozni. Reménykedtünk. Hallgattuk a család válaszait kérdéseinkre – miért választották éppen Juliet, milyen tapasztalatuk van kutyákkal, hogy a kora őket nem féltette, hajlandóak voltak dolgozni edzővel – megindultunk a reménytől. Sajnos a nagy családban már volt néhány kutya és más háziállat, ahogy általában egy vidéki házban. Mivel elteltak az évek, és Julie minden nap társaságban töltötte a jól ellátott fajtársakkal, már nem fogad el egyetlen más ugató kutyát sem. Egyetlenegyet sem. Sem nagyot, sem kicsit, sem fiatalat, sem idősebbet. Így a házhoz való ajánlatot visszavonták… Szerencsére a család vett egy másik kutyát az állatmenhelyünkről – Dachukot, aki szociális készség hiányában szinte „megszokta volna” az állatmenhelyet évekig, de most a gazdái átalakították a kiskutyát egy csodás kutyává. Az őszinteség kedvéért nem várjuk, hogy újra felkutassák Juliet – naponta gyógyszerrel kell ellenőriznie a vizeletét, és már többször is eltávolították a daganatait. Valóban, csodák történhetnek… Sötét és fehér szőrzetében, most szürkével, a kutya valakinek a szívébe eshet, jöjjön meglátogatni őt! Julie nagyon boldog lenne! Ha segíteni szeretne nekünk a „Jó Otthonban” gondoskodni Julieről, hálásak lennénk a nyugdíjasoknak szánt magas minőségű ételre, valamint a kutya gyógyszereihez való pénzbeli támogatásra – átlagban 40-50 euró havonta.
Olvasd el az eredetit (lv)
Tālajā 2016. gadā tolaik četrus gadus veco Džūliju uz patversmi atveda viņas īpašnieks – sirmgalvis, kurš vairs netika galā ar četrus gadus veco aktīvisti. Sunīte izrādījās nervoza: vienmēr staigājusi tikai īsā pavadiņā, par katru aušību fiziski ietekmēta. Džūlija patversmē “iesēdās”, sasniedzot seniora vecumu. Tiesa, viņas dzīvesprieks un aktivitāte ne par mata tiesu nav gājuši mazumā. Aizvadītajā vasarā kāda ģimene ieradās patversmē tieši ar vēlmi iepazīties ar Džūliju. Mēs laimes gaidās sastingām. Klausoties ģimenes atbildēs uz mūsu jautājumiem – kāpēc viņi noskatījuši tieši Džūliju, kāda pieredze ar suņiem, ka nebiedē viņas vecums, ka gatavi strādāt kopā ar kinologu – mēs reibām cerībā. Diemžēl kuplās ģimenes pulkā jau mita pāris suņu un citi mājdzīvnieki, kā jau lauku saimniecībā. Džūlija, gadiem ritot un ikdienu vadot piesātinātā sugasbrāļu vidē, citus rējējus atsakās pieņemt. Nevienu pašu. Ne lielu, ne mazu, ne jaunu, ne vecu. Tā mājas piedāvājums Džūlijai atcēlās…Par laimi, ģimene no mūsmājām aizveda citu sunīti – Dačuku, kura socializācijas iztrūkuma dēļ patversmē varētu “iesēsties” arī uz daudziem gariem gadiem, bet tagad saimnieki rējējiņu pārvērtuši burvīgā sunī. Ja godīgi, mēs neceram Džūliju vairs iekārtot – viņai ik dienu jālieto zāles pret urīna nesaturēšanu, izoperēti arī pāris jaunveidojumi. Tiesa, brīnumi mēdz notikt…Ja melnbaltā, nu jau ar sirmumu kažokā, sunīte iekrīt kādā sirdī, brauciet pie viņas ciemos! Džūlija par to tikai priecāsies! Ja vēlaties mums palīdzēt Džūliju “Labajās mājās” aprūpēt, būsim pateicīgi gan par kvalitatīvu barību, kas domāta senioriem, gan par finansiālu atbalstu sunītes medikamentiem – mēnesī vidēji ap 40-50 Eur.
Megjelent 3 hónappal ezelőtt
