Amelia örökbefogadása
Keverék fajta · Nő · Idős · 89 évek
Egy repülőtér közepén egy elhagyott nőstény kutya, és állatbarát alkalmazottak – ezek voltak Amelia esetében a szerencsés végkimenetel összetevői... Az a kiválóan szép fiatal hölgy, aki puha szőrrel rendelkezett, egy szép napon megjelent a felsorolt repülőtéren. Senki nem tudta, honnét jött, és mivel ott maradni nagyon veszélyes volt a visszafogott, de nagyon emberhez szokott kutyára, valamint biztonsági okokból nem lehetséges volt, ismételten próbálták elűzni. Azonban nincsenek házak, nincsenek faágak árnyékot nyújtva, nincs víz, nincs étel, természetesen nincsenek emberek a repülőtér körül – így Amelia visszatért az a helyre, ahol legalább víz, étel és árnyékos helyen aludhatott. Egy idő után az alkalmazottak már nem bírták nézni, ahogy a hátsóbb kutyája egyre több kapcsolatot keres, és ezt megtagadják tőle, ezért felhívták spanyol partnereinket, akik azonnal gondoskodtak Ameliáról. Amelia első "fogadásához hasonlóan" őt is a pilóta Amelia Earhart nevével rótták el, aki 1937 júliusában eltűnt… Az a mi Ameliánk soha nem fog hiányozni, de bizonyosan kívánjuk neki, hogy legyen egy kicsit több szabadság, mint amit most az állatmenhelyen él. Éppen hét hónapos (2022 szeptembere óta), már sokat tapasztalt, megbirkózott a hideggel, éhséggel, szomjúsággal és a meleggel, és biztosan nem mindig volt tető a feje fölött esős időben, és biztos vagyunk benne, hogy Amelia jobban értékelni fogja a kanapé vagy egy puha kutyabádog luxusát, mint más kutyák. Természetesen a kis bátorlakja jól megvan a négy lábas társaival. Amelia nyilvánvalóan boldog, hogy már nem kell egyedül járkálnia, és a többi ifjú kutyával játszik és rohan, mintha nem is lenne holnap. Kezdetben egy kicsit visszafogott a kétlábiasokkal szemben, de gyorsan melegszik, és engedi magát megölelni, amikor legyőzi a szégyenlősségét. Kívánjuk Ameliának egy szeretetteljes otthonát olyan szórakoztató és türelmes emberekkel, akik megtaníthatják neki a kis kutyák viselkedésének alapjait, és talán egy kis őrültséget is, amivel megmutathatják neki, hogy biztonságosan hátrahagyhatja múltját, és soha többé nem lesz egyedül.
Olvasd el az eredetit (de)
Ein Flugplatz mitten in der Pampa, eine herrenlose Hündin und ein paar tierliebe Mitarbeiter auf dem Flugfeld- dies waren in Amelias Fall dir Zutaten für ein Happyend… Die überaus hübsche junge Dame mit dem gestromten Fell tauchte nämlich eines schönen Tages auf besagtem Flugplatz auf. Niemand wusste, woher sie kam und da der Aufenthalt für die zwar schüchterne, doch extrem menschenbezogene Hundedame dort äußerst gefährlich und auch aus sicherheitstechnischen Gründen schlicht und einfach nicht möglich war, wurde mehrfach versucht, sie zu verscheuchen. Rund um den Flugplatz befinden sich jedoch weit und breit keine Häuser, keine schattenspendenden Bäume, kein Wasser, kein Futter und natürlich auch keine Menschen- und so kehrte Amelia wieder und wieder an den Ort zurück, wo sie immerhin etwas Wasser und Futter und ein schattiges Plätzchen zum schlafen vorfand. Irgendwann konnten es die Mitarbeiter nicht mehr mit ansehen, wie die heimatlose Schönheit immer mehr Anschluss suchte und nicht bekommen durfte und sie riefen unsere spanischen Partner an, die sich sofort um Amelia kümmerten. Passend zu Amelias erster “Wahlheimat” wurde sie nach der Pilotin Amelia Earhart benannt, die im Juli 1937 davonflog und seither als verschollen gilt… Als verschollen wird unsere Amelia hoffentlich niemals gelten, doch etwas mehr Freiheit als sie nun im Tierheim hat, würden wir ihr natürlich schon wünschen. Mit ihren zarten sieben Monaten (Stand 09/2022) hat sie schon so einiges erlebt, hat Kälte, Hunger, Durst und Hitze getrotzt, sicherlich auch bei strömendem Regen nicht immer ein Dach über dem Kopf gehabt und wir sind uns ganz sicher, dass Amelia den Luxus einer Couch oder eines weichen Hundebetts mehr zu schätzen wisen wird als so manch anderer Hund. Natürlich versteht sich unser Backfischlein mit sämtlichen vierbeinigen Kollegen ganz ausgezeichnet. Amelia ist offensichtlich froh, kein einsames Vagabundendasein mehr fristen zu müssen und sie spielt und rennt mit den anderen Jungspunden um die Wette, als gäbe es kein Morgen. Zweibeinern gegenüber ziert sich Amelia anfangs ein kleines Bisschen, taut jedoch sehr schnell auf und gibt sich endlosen Kuscheleien hin, wenn sie ihre Schüchternheit überwunden hat. Wir wünschen uns für Amelia ein liebevolles Zuhause mit lustigen und geduldigen Menschen, die ihr sowohl das Kleine Hunde- Einmaleins, als auch den einen oder anderen Blödsinn beibringen und ihr zeigen, dass sie ihre Vergangenheit getrost hinter sich lassen kann und niemals mehr einsam sein wird.
Megjelent 4 hónappal ezelőtt
