Devo örökbefogadása
Keverék fajta · Férfi · Idős · 12 évek
Devo egy idős úr, az egyik két testvér közül, akik 2025. májusában, az életük őszén kerültek az állatmenhelyre. Mindketten körülbelül 12 évesnek minősültek. Devo és Devi szinte teljesen azonosak, nagyon bátrak és gyengédek, csak enyhén félségesek az emberekkel való kapcsolatban. Minden eljárásra – legyen az nyakörv viselése vagy a póráz rögzítése – gyanakvással reagálnak, de anélkül, hogy agresszívek lennének. A békés viselkedésüknek köszönhetően a segítők először is meg tudták öltetni a fiúkat csúnya ellenálló nyakörvekkel, illetve színes rendes nyakörvekkel is, hogy Devi és Devo megkülönböztethető legyen 😊 A következő hetekben a menhelyen a fiúk megszokták a mellszíjat (valószínűleg az életük során először). Ezután kissé idegesen, néha beleakadtak a pórázokba, amiket még nem is ismertek, lassan, egyenként követték a segítőt a kertbe. A kertben végül megnyugodtak, megismerkedtek minden sarkkal, majd lassan követték a segítőt, mintha az anyjuk lenne. De nem álltunk meg ott – júliusban Devo és Devi első sétájukra mentek az állatmenhely falai közül kifelé. A kutyák jól elboldogultak, tehát az első sétájuk teljes volt. Devo néhányszor megállt, majd követte a testvérét, de az életük és korábbi körülményeik miatt (ezt feltételezzük) torz lábai miatt gyorsabban fáradnak. Azonban – sikerült bevezetnünk sétákat mindkét fiú rutinjába. Mégis, figyeljük, hogy túl sok ember, túl sok zaj és mozgás megterhelő mindkét kutyára, és ezért futnak be a kis házba. De optimisták vagyunk. Dolgozunk az idős urakkal, és jó otthonokat keresünk nekik. Mert minden kutya helye, különösen egy idősebbé, a személy mellé van, nem az állatmenhely rácsai mögött.
Olvasd el az eredetit (pl)
Devo to starszy pan pies - jeden z dwóch braci, którzy trafili do schroniska w maju 2025, na jesień swojego życia. Obaj zostali ocenieni na około 12 lat. Devo i Devi są praktycznie identyczni, całkiem dziarscy i łagodni, jedynie lekko przestraszeni w kontaktach z człowiekiem. Do każdego zabiegu przy sobie - czy to założenia obroży, czy podpięcia do smyczy – podchodzą z nieufnością, ale bez agresji. Dzięki ich pokojowemu nastawieniu wolontariuszom najpierw udało się chłopaków ubrać w obróżki przeciwkleszczowe i takie zwykłe w różnych kolorach też, żeby jakoś Devi i Devo odróżniać 😊W kolejnym tygodniu ich pobytu w schronisku, chłopaki dali ubrać się w szelki (chyba pierwszy raz w życiu). Następnie trochę z lękiem, trochę się plącząc na smyczach, których dotąd raczej nie znali, drepcząc czujnie jeden za drugim, poszli za wolo-ciocią na wybieg. Na wybiegu w końcu lekutko wyluzowali, obwąchali każdy kąt, a potem podążali spacerowym krokiem za wolontariuszką jak za panią matką. Ale na tym nie poprzestaliśmy – i w lipcu Devo i Devi poszli na swój pierwszy spacer poza mury schroniska. Psiaki szły całkiem nieźle, więc ich pierwszy spacer był pełnowymiarowy. Devo parę razy się blokował, potem już szedł za bratem, ale ze względu na powykrzywiane (przez życie i dotychczasowe warunki bytowania, jak się domyślamy) łapki, dużo szybciej się męczy. Niemniej – spacery udało nam się włączyć do schroniskowej rutyny obu chłopaków. Nadal obserwujemy jednak, że za dużo ludzi wokół, za duża wrzawa i hałas stresują oba psiaki i sprawiają, że te uciekają do budy. Ale jesteśmy dobrej myśli. Pracujemy z naszymi starszymi panami i szukamy dla nich dobrych domów. Bo miejsce każdego psa, zwłaszcza starszego, jest u boku człowieka, a nie za kratami schroniska.
Ingyenes fiók — 10 kapcsolat tartalmazott
Megjelent előző hónap
