Eddie örökbefogadása
Keverék fajta · Ismeretlen · Idős · 11 évek
Szia, 2015 februárjában születtem úgynevezett "húsbárányként" egy nagy nyájban a Hunsrückben. Az életem rögtön a születésem után veszélybe került, mivel az anyám röviddel később elpusztult. A csecsemő bárányok üvegből történő felnevelése rengeteg munkát igényel, ami nem gazdaságos a legtöbb állattenyésztési üzem számára. Sajnos szinte minden bárány télen születik, és anya nélkül szinte mindig éhen halnak vagy megfagynak. De én hihetetlenül szerencsés voltam – a gondozó lányunk, Christine fia látott engem egy vasárnapi családi sétán. Már sajnálatosan nyávogtam az éhségtől. Szerencsére a családot megrémisztette, amikor a juhász azt mondta, hogy én, a kis szőrmók, nem fogja túlélni az éjszakát. És el sem hiszed – rögtön hívták Christinét, és hoztak is magukkal. Christine már beszerezte a tejport a farm állatorvosától, és én üvegből ettem. És aztán minden két órában, még éjszaka is… Ez öt évvel ezelőtt történt, és ahogy láthatod, erős koská váltam. Természetesen korán kasztráltuk, hogy a nyájban élhessek utódok nélkül. Szeretnél keresztszülőm lenni?
Olvasd el az eredetit (de)
Hallo, ich bin im Februar 2015 als sogenanntes „Fleischschaf“ in einer großen Herde im Hunsrück geboren worden. Mein Leben hing bereits im Alter von einem Tag am seidenen Faden, weil meine Mama kurz nach meiner Geburt starb. Waisenlämmer mit der Flasche groß zu ziehen ist sehr viel Arbeit, die sich für rein wirtschaftlich orientierte Tierhaltungen nicht rechnet. Beinahe alle Lämmer kommen unglücklicherweise auch im Winter zur Welt, Lämmer ohne Mutter sterben fast immer den grausamen Hungertod bzw. erfrieren. Ich hatte aber ein Riesenglück – der Sohn von unserer damaligen Betreuerin Christine traf den Schäfer auf dem Sonntagsspaziergang mit seiner Familie und sie sahen mich – ich blökte schon jämmerlich vor Hunger. Zum Glück war die Familie entsetzt, als der Schäfer meinte, ich kleines Wollbündel werde die Nacht nicht überleben. Und weißt Du was? Sie riefen sofort bei der Christine an und brachten mich dort hin. Da hatte Christine schon Milchpulver bei der Hoftierärztin besorgt und ich wurde von ihr aus der Flasche versorgt. Und das dann die erste Woche alle zwei Stunden, auch nachts… Das ist jetzt schon fünf Jahre her, wie Du siehst, ist aus mir ein stattlicher Bock geworden. Natürlich wurde ich frühzeitig kastriert, damit ich in der Herde leben kann, ohne dass es Nachwuchs gibt. Möchtest Du meine Patin/mein Pate sein? Jetzt Patenschaftserklärung ausfüllen
Megjelent 3 hónappal ezelőtt
