Cani al traino örökbefogadása
Keverék fajta · Ismeretlen · Kölyök · 4 hónapok
Az Apaca vizsgálata a kutyás sportok világáról folytatódik olyan diszciplínákkal, amelyek nem ismertek a nem szakemberek számára. Az egyik, az agility kutyaszemlélő vagy parancsolt engedelmesség ellentétére valószínűleg kevesebben hallottak a kerékpáros kutyaszállításról (bikejoring), síkutyaszállításról (skijoring), csúszósarkantyús kutyaszállításról (scootering), kánikrosszról, kutya túrázásról vagy szánkókutya versenyről. Ezek mind olyan tevékenységek, amelyek fizikai gyakorlatot jelentenek egy kutyával együtt. A képzés a személy és a állat együtt végzi, egy futást eredményezve különféle módon. A kerékpáros kutyaszállításnál hegyi kerékpár használatos, amelyen a kezelő útvonalon halad a kutyája tempójában, amely előre lovagol, a kerékpárhoz kötve. A síkutyaszállítás és a csúszósarkantyús kutyaszállítás a kerékpáros kutyaszállítás variánsai, ahol síkukát vagy egy bizonyos célfelhasználásra kifejlesztett cipellőt használnak hegyi kerékpár helyett. A kánikrossznál a kezelő gyalog megy, övvel, kutyaszíjjal és mellényrel rögzítve a kutyához. A lassabb változatát, hegyi utakon végzett, a kutya túrázás alkalmazza. A kutya specifikus képzést kap, amely tanítja, hogyan mozogjon helyesen a tulajdonosa előtt: például egy megfelelő súlyt húz, amely a helyzetnek és az állat jellemzőinek megfelel, de mégis nehezebb tárgy, amit a kutya tanulni fog viselni a tanár parancsainak megfelelően. Mikor ez a viselkedés megtanulva van, a súly a tulajdonos lesz. A kutyát ezen típusú kezelésre választani nem lehet túl kicsi vagy kutyakölyök. Valóban, ebben az esetben is a két fél közötti kapcsolat harmonikusnak és mélynek kell lennie, az együttműködő futás irányítása egyensúlyos és tiszteletteljes, a kutya jóléte a legfontosabb. Talán külön vitát igényel a szánkókutya. Ma már egy kutyás sportdiszciplína lett, de eredete régi, amikor északi népességek szánokkal húzott husky csapatokkal jártak a területeik határain, ahol a hatalmas jégeső és hó borította területeket kellett átjutniuk. Akkoriban a kutyák ereje volt szükséges a túléléshez, hogy elérjék a lakott területeket, és biztosítsák az élelem és gyógyszer szállítását. Ahogy a híres Balto tette, és az ő kutyái és emberi társai, akik 1925-ben egy kutyaszáncsere által sikerült eljuttatniuk a szükséges antitoxint a diphtheria ellen egy elérhetetlen alászkai városba. Egy múltbeli történet, amely segíthet abban, hogy emlékezzünk egy másik, nem versenyképes együttműködési aspektusra a kutyák és az emberek között.
Olvasd el az eredetit (it)
L’indagine di Apaca sul mondo degli sport cinofili continua con alcune discipline che forse risulteranno sconosciute ai non addetti ai lavori. Diversamente dall’agility dog o dall’obedience, infatti, probabilmente molte meno persone avranno sentito parlare di bikejoring, skijoring, scootering, canicross, dog trekking o sleddog. Sono tutte attività che prevedono di fare esercizio fisico insieme a un can al traino. L’allenamento viene svolto dall’uomo insieme all’animale, impegnati in una corsa prodotta da svariati mezzi. Il bikejoring si avvale della mountain bike, in sella alla quale il conduttore si avventura su percorsi e tracciati seguendo il ritmo del proprio cane, che trotta davanti a lui, legato alla bicicletta. Lo skijoring e lo scootering sono varianti del bikejorng, dove vengono utilizzati gli sci oppure un monopattino, specifico e adatto allo scopo, al posto della mountain bike. Nel canicross invece il conduttore corre a piedi assicurato al cane attraverso cintura, guinzaglio e pettorina. La versione lenta del canicross, praticata sui sentieri di montagna, è invece il dog trekking. Il cane riceve una determinata preparazione che gli insegna come muoversi correttamente davanti al padrone: per esempio tirando un peso, adeguato alla situazione e alle particolarità dell’animale, ma che è pur sempre un oggetto ingombrante che il cane deve imparare a trasportare seguendo i comandi dell’istruttore. Una volta assimilato il comportamento, il peso diventerà il padrone stesso. Il cane scelto per questo tipo di conduzione, va da sé, non potrà essere di taglia troppo piccola oppure un cucciolo. Vero è che, anche in questo caso, l’affiatamento fra i due deve essere armonioso e profondo, la gestione della corsa collaborativa e bilanciata per rispettare e mettere al primo posto il benessere del cane. Un discorso a parte merita forse lo sleddog. Oggi anch’esso è diventato una disciplina sportiva cinofila ma le sue origini sono antiche, risalgono ai tempi in cui le popolazioni nordiche utilizzavano slitte tirate da mute di husky come unico veicolo possibile per attraversare le immense distese ghiacciate e innevate dei loro territori. In quel caso avvalersi della forza dei cani era necessario alla sopravvivenza, per raggiungere i luoghi abitati e garantire il trasporto di cibo e medicinali. Come racconta l’impresa del celebre Balto e dei suoi compagni canini e umani, che nel 1925, grazie a una staffetta di slitte tirate dai cani, riuscirono a portare l’antitossina necessaria a combattere la difterite in una cittadina dell’Alaska altrimenti irraggiungibile. Una vicenda che appartiene al passato ma che può aiutarci a ricordare un altro aspetto, non agonistico, della cooperazione fra cani e uomini.
Megjelent 4 hónappal ezelőtt
