Dagas örökbefogadása
Keverék fajta · Férfi · Felnőtt · 6 évek
A egyetlen hátrányom az, hogy kissé idegességtől hajlamos vagyok. Ezt másként nem mondanád. Jó kutya vagyok, mindenki jó színben lát engem, barátságos vagyok, de néha ideges leszek bizonyos helyzetekben. Mások azt mondják, hogy semmi, de én tudom a okát. Például egy síró gyerek. Hogyan ne lennék zavart? Miért sír? Vagy egy kerékpáros elhaladás. Nem mind, csak néhány. Az első három nem zavar, de a negyedik! Ki adott neki jogot kerékpározni? Ilyen dolgok megzavarják a hangulatomat egy kis időre. Vagy például, amikor sétálunk a városban és egy nő jön felénk. Széles mosollyal, annyira boldog! Mit eszelt ki? Nem tudja, hogy milyen helyi szokások vannak? Nem mindegy, mennyire jó életet él, nem szabad díszíteni. De ő továbbment mosolyogva. Hogyan ne reagálnék? Kicsit ugatok. Tudnod kell, hogy ezt nem szabad tenned. De a legviccesebb az, hogy ideges leszek, és mindenki mosolyog rám és beszél hozzám. Senki nem hisz nekem, amikor komolyan beszélek. És tudod, miért nem hiszik el? Mert más időkben mindig széles mosollyal nézek. Szóval, egy elégedett kutya vagyok, boldog. Jó élni, jól sétálni, jól ölelődni egy szeretett emberrel, jól van ilyen emberekkel. De ezek az idegességek... Tegnap Nosis úgy gondolta, talán az idegességem nem valami jó tapasztalatból fakad. Van mind ezek a sebhelyek, mindent egy szemmel nézek - úgy tűnik, hogy volt valami fájdalmas esemény, és most már nem bízom teljesen mindenben. Nem! Nagyon fontos "de" - nagyon tanulékony vagyok. Valaki, aki velem dolgozik, segíthet ennek az idegességnek a kezelésében. Például a városba menve, annyi tárgy lehet, ami zavarhat: annyi síró gyerek, annyi rossz sofőr, annyi ember (még Klaipėda nyarán is), de a városban sétálva csak pár alkalommal izgatnak kis dolgok. Elhaladunk egy hajóparadélos csoport mellett, beszélnek hozzám ismeretlen nyelven, de mindent rendben találok, nem idegeskedem. De nem vagyok városi kutya. Egy olyan tulajdonosnak, aki szeret kihívásokkal foglalkozni, és akinek dolgoznia kell a kutyájával, igen, jó választás lennék a városi körülmények között. De valakinek, aki nem akar ilyen kihívásokat, aki mindenhol viszi a kutyáját anélkül, hogy gondolkodna, anélkül, hogy félné, hogy valami nem fogja kedvelni, én túl sok lennék. Ezért egy nyugodtabb környezet lenne jobb választás számomra. De nem az a cél, hogy egész életemet egy csapásra töltsem egy udvaron. Csak az állandó szagok körül szimatolásból, azzal is idegesedhetne bárki, még Hal is. Összefoglalva, keresek egy embert, aki szeret időt tölteni csendes helyen, és aki valódi szeretettel kutyakölyök társaságát igényli.
Olvasd el az eredetit (lt)
Vienintelis mano menkas trūkūmėlis yra tas, kad esu toks biški nervininkas. Ko šiaip nepasakytum. Esu fainas bičas, visi tik geru žodžiu mini, ir prie bajerio toks, o va būna imu ir susinervinu lygioj vietoj. Čia kitiems atrodo, kad lygioj, o aš tai žinau, kad priežastis yra. Pavyzdžiui, koks klykiantis vaikas. Kaip nesuerzins toks? Kam klykt? Arba pro šalį pralėkęs dviratininkas. Ne visi. Tik kai kurie. Pirmi trys nesuerzina, bet tas ketvirtas!.. Kas jam dviračio teises davė? Va tokie ir sugadina nuotaiką visai… minutei. Arba va, einam mieste, priešais pareina moteris. Išsišiepusi iki ausų, visa tokia laiminga! Ką ji čia sau sugalvojo? Nežino gal vietinių tradicijų? Kad ir kaip gerai gyventum, negali išsiduoti. O ji eina ir šypsosi. Ir kaip man nereaguot? Sureaguoju! Pabambu biški. Turi žinot, kad nereikia taip. O juokingiausia, kad aš nervojuos, o visi man šypsosi ir šnekina. Niekas netiki, kad aš rimtai! O žinot, kodėl netiki? Nes visu kitu laiku varinėju išsišiepęs iki ausų. Iš esmės esu patenkintas gyvenimu šuo, linksmutis. Man faina! Gyvent faina, varinėt faina, glaustytis prie mylimo žmogaus faina, turėt tokių žmonių faina. Tik va tie nervai… Panos vakar pagalvojo, gal ne iš geros patirties tie mano nervai palaužti. Atvariau visas randuotas, į visus žiūriu tik viena akimi - panašu, kad kažkada turėjau kokį skaudų nutikimą, ir dabar nebeturiu šimtaprocentinio pasitikėjimo viskuo. Beeeet! Labai svarbus “bet” - aš labai imlus mokymuisi. Su manim užsiimant galima padėti tuos nervukus suvaldyti. Pavyzdžiui, varom į miestą, ten gi kiek objektų, kurie gali sunervinti: kiek klykiančių vaikų, kiek prastų vairuotojų, kiek žmonių (vasarą net Klaipėdoj jų netrūksta), o mes varinėjam mieste ir aš tik kelis kartus suainervinu dėl smulkmenų. Prasilenkiam su minia iš kruizinio laivo, jie čiauška man nežinoma kalba, o man viskas gerai, jokių nervų. Bet miesto šuo aš nesu. Šeimininkui, kuris mėgsta iššūkius ir nori dirbti su savo šuniu, taip, būčiau puikus pasirinkimas gyventi miesto sąlygom. Bet tam, kuris tokių iššūkių nenori, kuris nori nesukdamas galvos visur imti savo šunį, nebijodamas, kad jam kažkur kažkas nepatiks, aš būčiau per sunkus. Todėl man ramesnė aplinka būtų geresnis pasirinkimas. Bet ne tinginiavimas vienam kieme visą gyvenimą. Vien nuo nesikeičiančių arų šniukštinėjimo nervai galiausiai paimtų bet kam, net Halui. Tai žodžiu, ieškau žmogaus, kuris mėgsta laiką leisti ten, kur ramu, ir kuriam labai reikia mylinčio šuns draugijos. ____________________________________
Megjelent 5 hónappal ezelőtt
