Blace & Annabelle örökbefogadása
Nő · Idős · 28 évek
Egy barátságos üdvözlés nektek, kétlábúak. Március elején 2014-ben jöttünk a Herzsprung állatmenhelyre, mint a menhely lakói, két lóval, Blace-szel és Annabelle-lal. Én, kis Annabelle vagyok, aki barna és szürke szőrű. Idehoztak egy krónikus lábsérüléssel és visszafogott természettel. A kedves barátom, Blace, sötét füleivel, rossz állapotban volt, mély sebekkel, amiket kutyák támadtak meg. Ezen felül, akkor terhes volt. Héten át a csodálatos gondozók kezelték Blace sebeit, és napi rendszerességgel öblítették őket. Lassan a sebek meggyógyultak, és minden nap egyre jobban lett. Ezután a barátom képes volt szülésre komplikáció nélkül, ami mindannyiunkat nagyon megkönnyebbített és örömöt hozott – az állatmenhely csapata és én is. Ha ma visszanézünk, a múlt valószerűtlennek tűnik. Nagyon jól fejlődtünk, nagyon jól beilleszkedtünk. Mindketten nagyon ragaszkodók vagyunk. Szeretünk öleléseket. Az állatmenhely látogatói vagy adományozói melegen üdvözölnek minket. Különösen én, Annabelle voltam kezdetben nagyon visszafogott. A gondozók sosem gondolták, hogy így nyílok meg. A kedvenc látogatónk a postabusz, mert nagyon érdekel bennünket. Szeretjük ellenőrizni, hogy van-e csomag számunkra. De izgatottan várom a csomagokat a barátaink, a többi menhelylakó számára is. Jól megértjük egymást. Néha a szabadon járkáló macskák is aludnak mellettünk a szénán. És mi is érdeklődve szagoljuk meg a kutyákat. Egészségileg sokkal jobban érezzük magunkat. Jól bírom a lábsérülésemet. Blace sebei csak hegszövetként láthatók. Blace kislovak, Quickstep egy jó otthonba került a faluban – társakkal. Ma két nagyon boldog kis ló vagyunk.
Olvasd el az eredetit (de)
Ein freundliches Hallo an euch Zweibeiner, Anfang März 2014 kamen wir zwei Ponys namens Blace und Annabelle als Gnadenhofbewohner ins Tierheim Herzsprung. Ich, die kleine Annabelle, bin die mit dem braun-beigen Fell. Ich kam mit einer chronischen Beinerkrankung und eingeschüchtertem Wesen hier an. Meine süße Freundin Blace mit der dunklen Mähne war in einem schrecklichen Zustand, mit tiefen Wunden, nachdem sie von Hunden angegriffen worden war. Zudem war die Arme zu diesem Zeitpunkt tragend. Wochenlang versorgten die tollen Pflegerinnen und Pfleger die Wunden von Blace und spülten diese täglich aus. Allmählich verheilten diese und es ging ihr von Tag zu Tag besser. So konnte meine Freundin dann auch ohne Komplikationen ihr Fohlen bekommen, worüber wir alle sehr erleichtert und hocherfreut waren – das Team vom Tierheim und ich. Wenn wir uns zwei Damen heute so betrachten, wirkt die Vergangenheit surreal. Wir haben sich unglaublich toll entwickelt und uns hervorragend eingelebt. Wir sind beide sehr anhänglich. Kuscheleinheiten nehmen wir gerne an. Auch Interessenten oder Sachspender, die unser Tierheim besuchen, werden herzlich von uns begrüßt. Besonders ich, Annabelle, war anfangs sehr schüchtern. Die Pflegerinnen und Pfleger hätten nicht gedacht, dass ich mich mal so öffnen würde. Unser Lieblingsbesuch ist das Postauto, denn das finden wir sehr interessant. Wir überzeugen uns gerne selbst, ob nicht ein Paket für uns dabei ist. Aber auch über Pakete für unsere Kumpels, die anderen Bewohnerinnen und Bewohner des Tierheims, freuen wir uns. Mit ihnen kommen wir nämlich super zurecht. Manchmal schlafen sogar die Freigängerkatzen neben uns im Heu. Und auch die Hunde werden von uns interessiert beschnuppert. Gesundheitlich geht es uns beiden viel besser. Ich komme mit meiner Beinerkrankung gut zurecht. Die verheilten Wunden von Blace sind nur noch an Narben zu erkennen. Das Fohlen von Blace namens Quickstep hat ein schönes Zuhause bei uns hier im Dorf gefunden – in gleichaltriger Gesellschaft. Wir sind heute zwei sehr glückliche kleine Ponys. Wir benötigen Ihre Zustimmung zum Laden der Übersetzungen
Ingyenes fiók — 10 kapcsolat tartalmazott
Megjelent előző hónap
